Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

160 587. szám. szerzett tapasztalatok azt igazolták, bogy a kihágások felett Ítélkező bíróság, különösen a közigazgatási hatóság a maga szűkebb intézkedési jogkörében bizonyos kihágások ellen (kéjnők kihágásai, cselédügyi kihágások, bérkocsisok kihágásai stb.) a rend fenntartása érdekében a pénzbüntetés alkalmazását nem nélkülözheti. Ily büntetés alkalmazása, ha a tettesnek valamelyes vagyona vagy keresete van, gyakran a legjobb eredménnyel jár s különösen sokszor inkább helyénvaló, mint az elzárásbüntetés, amelynek csakis szükség esetében lesz ilyenkor helye, ha az elítélt a kiszabott pénzbüntetést önként le nem fizette. 8. A 70. §. hatályon kívül helyezi a Bn. 35. §-át, amely szerint a kir. járásbíróságnak, ha a fiatalkorúval szemben egy évet meghaladó fogházbüntetés alkalmazását tartotta helyénvalónak, az ügyet elintézés végett a kir. törvényszékhez kellett áttennie. Miután a fiatalkorúak ügyeiben a javaslat szerint a fiatalkorúak bírósága lesz hivatva eljárni, amelynek hatáskörét ebben a kérdésben a javaslat korlátozni nem kívánja, a Bn. 35. §ában foglalt korlátozást a jövőre is fenntartani nem indokolt (lásd az általános indokolást). A Bn. 35. §-ának hatályon kívül helyezésével a Bp. életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. törvónyczikk 18. §-ának utolsóelőtti bekezdése önként érthetően újból hatályba lép. A 71—73 §-ho2. A Bn. a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények tekintetében sem a bűnvádi eljárásnak, sem a kiszabott büntetésnek elévüléséről nem rendelkezett. Ennélfogva erre jelenleg a Btk. általános rendelkezéseit kell irányadóknak tekinteni. E rendelkezések értelmében a fiatalkorúak által elkövetett minden olyan bűncselekmény miatt, amely a törvényben megállapított minősítése szerint bűntett vagy vétség, tekintettel arra, hogy a Bn. 18. §-ának második bekezdése szerint a fiatalkorúaknál az intézkedéssel a bűntett is vétséggé minősül, a kir. Kúria 59. számú teljesülési határozata értelmében az elévülés a bűnvádi eljárás megindítását minden esetben három év alatt (Btk. 106. §. utolsó bekezdése), a kiszabott büntetés végrehajtását pedig öt év alatt (Btk. 120. §. utolsó bekezdése) zárja ki. Minthogy a legsúlyosabb bűntettek és büntetések eseteiben ez az elévülési idő túlrövidnek látszik, a tervezet ezek tekintetében az elévülés idejét arányosan felemelte. A sajtójogi elévülésnek külön törvényben megállapított idejét az általános jellegű rendelkezés nem érintvén s minthogy az a fiatalkorúak sajtóvétségei természetének különben is megfelel, a javaslat kétség elhárítására kifejezetten is kimondja hogy a, sajtójogi elévülés ideje érintetlen marad. (72. §.) A kihágások elévülési ideje (hat hó és egy óv; Kbtk. 31. §-a) a fiatal korúak kihágásainak is megfelelvén, ezek tekintetében külön nem kell rendelkezni. A javaslat csak a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elévülési idejéről rendelkezik. A Bn.-ban ós a javaslat 22. §-ában foglalt jogszabályok szerint alkalmazható egyéb intézkedések tekintetében az elévülés kérdéséről rendelkezni nem szükséges, mert ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és korlátait részben már az intézkedés természete szabja meg, részben pedig mint a javitónevelésnél, a végrehajtásra nézve a javaslat (54. §.) külön szabályokat állapít meg. Rendelkezést vett fel a javaslat a próbárabocsátás kérdésében arra nézve, hogy a próbaidőnek az elévülés idejének számításánál minő jelentő-