Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

587. szám. 127 3—4 évig, esetleg tovább is terjedhető javító nevelés elrendelésére alkal­masnak ítéltük, nem kell attól sem félni, hogy a fogházbüntetés alkalmazá­sával visszaélhetnének, amelyet a fiatalkorúak bíróságai hatáskörükbe tar­tozó ügyekben a Bn. 26. §-ához képest legfeljebb öt évi tartamban fognak kiszabhatni. Nem szabad elfeledni, hogy a fiatalkorúak bírósága ezt az intéz­kedést is nem megtorlásképen, hanem nevelési érdekből alkalmazza: tehát intézkedésében a fiatalkorú érdekét kell szem előtt tartania. Ami a gyámhatósággal való összeütközés lehetőségét illeti, a fiatal­korúak bíróságának ide tartozó intézkedéseit a javaslat csak mint ideiglenes intézkedéseket adja a bíró kezébe s a végleges elhatározás joga a gyámható­ságnál marad. (67 §.3. bekezdése). A területi beosztás kérdését a javaslat olyképjoen oldja meg, hogy fiatal­korúak bírósága minden törvényszék székhelyén fog megal tkulni. A járás­bíróságoknál vagy több járásbíróságból alakított körzeteknél csak kivételesen, akkor, ha fontos okból az igazságügyminiszter szükségesnek tartja. Ez az összpontosítás egyrészt a bíróságnak és a társadalmi szerveknek a fiatal­korúak ügyeiben oly fontos érintkezését könnyíti meg, másrészt lehetővé teszi kiválóan gyakorlott és csupán a gyermekek és fiatalkorúak erkölcsi oltalmával foglalkozó bíráknak kiképzését. Emellett ez azért is szükséges, hogy a bíróság mellé az ügyésznek annyira fontos feladatára megfelelően kiválasztott személy legyen biztosítható, ami csak a törvényszék mellett működő kir. ügyészség útján lesz rendszerint elérhető. Az üg3^eknek nagyobb területekre kiterjedő ez az összpontosítása azzal az ellenvetéssel találkozott, hogy a fiatalkorú lakóhelyétől gyakran távolabb eső bírósági székhellyel való érintkezés terhessé válik az eljárásban kihall­gatandó személyekre, ami különösen csekélyebb súlyú cselekmények jelentő­ségével nem áll arányban. Ez az ellenvetés azonban nem tekinthető eléggé alaposnak. Mindenekelőtt az élet azt mutatja, hogy a fiatalkorúak kriminalitása nagyobb számban az ipari központúi szolgáló városokban, tehát éppen ott jelentkezik, ahol a bíróságnak székhelye lesz. A vidéken ritkábban előforduló bűntettes fiatalkorúak ügyeinek pedig csupán egy része az, amely már ma is nem a törvényszék hatáskörébe tartoznék. De még, ha azokban a kisebb jelentőségű bűncselekmények eseteiben is. amelyek ma a járásbíróság hatás­körébe tartoznak, a törvónys/.ék székhelyén alakítandó bíróság fog eljárni, ez a Bn. intézkedéseit tekintve alapos kifogás alá nem eshetik, mert a Bn. intézkedéseinek alkalmazása nem a cselekmény büntetőjogi minősítésétől függ, hanem attól, hogy mit kivan a fiatalkorú megmentésének ós jövő fejlődésé­nek érdeke, ez pedig bármily csekély cselekmény miatt kerül a fiatalkorú a bíró elé, minden esetben megéri azt az áldozatot és kényelmetlenséget, amellyel a távolabb eső törvényszéki székhellyel való közlekedés együtt jár. Egyébiránt az, hogy a fiatalkorúak bírósága rendszerint csak a törvény­szók székhelyén alakul meg, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fiatalkorú ügyében mindent neki és éppen a törvényszék székhelyén kell végeznie A fiatalkorúak bírája ugyanis a javaslat 14 §-ának 2. bekezdésében nyert jogánál fogva az adatok és bizonyítékok beszerzésében igénybe fogja vehetni a járásbíróság és más helyi hatóság közreműködését; indokolt esetekben maga is kiszállhat a helyszínére, s belátásától függ az is, hogy kit s menn} 7 i­ben idézzen székhelyére. S ha a nehézségek ily úton sem háríthatók el, segíteni lehet végül a bajon azzal, hogy valamelyik közeleső, nagyobb for­galmú vidéki járásbíróságnál aiakíttatik meg a fiatalkorúak bírósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom