Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
5S7. szám. 121 tetés 2 /:3 részének kiállása után és azt a próbára bocsátással köti össze Biztosítja a javaslat a fiatalkorúnak a rehabilitációját, ha a cselekmény elkövetésének idejében büntetlen előéletű volt, a cselekmény tíz évtől húsz évig terjedő börtönnél enyhébb büntetéssel büntetendő és a büntetés kiállása után ennek súlya szerint négy évtől tíz évig terjedő próbaidő alatt újból el nem ítélték. De nemcsak a fiatalkorú bűntettesek megfelelő bánásmódjáról gondoskodik a javaslat hanem a fiatalkor védelmére új büntető rendelkezéseket állapít meg: így különösen a fiatalkorúak munkaerejének kizsákmányolása, az alkoholizmusnak a fiatalkorúakat érhető veszélyei, tisztességes nők megbecstelenítése és a tartási kötelesség elhanyagolása ellen. Eljárás tekintetében az 1907. évi javaslat mindenekelőtt elrendeli a fiatalkorú vádlott személyes körülményeinek felderítését és erre a célra pártfogókat (Auskunftspersonen) alkalmaz, különösen pedig a gyermekvédő egyesületek tagjait használja a bíró támogatására. Kiegészíti a B. P.-nak a fiat ilkorúakra vonatkozó említett rendelkezését azzal, hogy a törvényes képviselőnek az előkészítő eljárásban indítványtételi jogot ad és feljogosítja őt, hogy a tárgyaláson mint védő (Beistand) önállóan perorvoslattal élhessen. A fiatalkorút a javaslat szerint 18 éves karáig kötelező védelemben kell részesíteni. Vizsgálati fogság fiatalkorú ellen csak magánelzárásban hajtható végre. Kizárja továbbá a javaslat a tárgyalások nyilvánosságát Fiatalkorú ellen távollétében tárgyalás nem tartható és büntető parancs nem bocsátható ki. Az eljárás folyamatáról a javaslat szerint a gyámbíróságot értesíteni kell, hogy a fiatalkorú szemétére vonatkozólag megfelelő intézkedéseket tehessen. Ezt a törvényjavaslatot, minthogy az országgyűlés többszöri feloszlatása megakadályozta törvényerőre emelkedését, 1911. évi július hó 19-én a kormány újból benyújtotta s az urakházában újból elfogadtatván, az jelenleg képviselőházi tárgyalásra vár. Újabb alakjában a javaslat úgy formailag, mint tartalmilag megváltozott Formailag az eredeti kormányjavaslat a Btk. és a B P. módosításának volt szánva, az nrakháza által elfogadott szöveg (960 der Beilagen zu den stenogr. Protokollen des Abgeordnetenhauses — XXI. Session 1911), mint »a fiatalkorúak büntetőjogáról« szóló külön törvény jelentkezik. Tartalmilag a javaslat — különösen a bűnvádi eljárásra vonatkozó részében — lényegesen kibővült. Fiatalkornak külön bíróságának felállítását ez a javaslat is csak facultative rendeli el, ha alkalmas és tapasztalt bírák bízhatók meg a fiatalkorúak ügyeinek ellátásával, ha megfelelő helyiségek állanak rendelkezésre és ha intézetek, egyesületek vagy magánszemélyek közreműködése biztosítja a bíróság által elrendelt intézkedések végrehajtását. (44 §.) Úgy a törvényszékeknél, mint a járásbíróságoknál a fiatalkorúak ügyeit külön osztály (Jugendgericht) látja el, amelynek hatásköre kiterjed a fiatalkorú által elkövetett összes büntetendő cselekményekre az esküdtbírósági hatáskörbe tartozók kivételével, továbbá a fiatalkorúak ós a kiskorúak ellen elkövetett s a javaslatban kimerítően felsorolt bűncselekményekre. Rendelet által a fiatalkorúak bíróságai a büntető hatáskörükbe tartozó fiatalkorúakra vonatkozólag a gyámi és gondnoki ügyek ellátásával is megbízhatók. Ugyancsak rendelettel állapítható meg, hogy a fiatalkorúak bíróságához tartozó kihágási ügyekben a bíráskodást valamely városban működő járásbíróságok közül egy vagy több gyakorolja. A törvényszékeknél a fiatalkorúak tanácsait egy évi tartamra és részben oly bírákból kell összeállítani, akik a járásbíróságoknál, mint a fiatalFőrendi iromány. XTIJ. 1910—1915. 16
