Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

587. szám. 99 meghallgatása után az eljárást megszünteti. Ha ellenben a gyermeket bűntett vagy vétség gyanúja terheli, a gyermekbírósági tanács által évenként saját tagjai vagy más alkalmas személyek (nyugalmazott bírák, közjegyzők, ügyvédek, pártfogó vagy gyermekvédő egyesületek tagjai) közül kijelölt és a vizsgálóbíró által megbízott előadó folytatja a gyermek személyére és családi körülményeire vonatkozó adatok beszerzését. Ez kihallgatja a gyermeket, a szülőt vagy gyámot, a tanukat, tájékozást szerez a gyermek előéletéről, a család helyzetéről (4. cikk). E nyomozás befejezésével a vizsgálóbíró az iratokat a gyermekbírósági tanácshoz teszi át, amely a gyermek, szülői, a nyomozást végző előadó, a tanuk, az ügyészség és a védő meghallgatásával határoz és a következő intézkedéseket teheti : a) a gyermeket családjának adja vissza és pártfogó (délégué) felügyelete alá helyezi; b) más megfelelő magánszemélynél vagy intézetben helyezi el; c) az Assistance Publique-nek adja át (6. cikk). A gyermekbíróság e határozata ellen, ha a gyermeket a szülő vagy a gyám hozzájárulása nélkül családján kivül helyezte el, jogorvoslatnak van hellyé a Cour d'appellehez (9. cikk). Egy év vol a gyermekbíróság határozatának végrehajtása után a szülő vagy a gyám kérheti a gyermekbíróságot, hogy a gyermeket neki adja vissza. Ez a kérelem csak egy további év elteltével ismételhető, de a gyermekbíróság bármikor hivatalból is megváltoztathatja a gyermek elhelyezésére vonatkozó intézkedését (10—11. cikk). Eltérő a 13 —18 éves fiatalkorúak felett ítélkező bíróság szervezete. Ezeknek ügyeiben, ha fogházzal sújtott vétség a vád tárgya, a törvényszék tanácsa jár el (15. §.). Ideiglenesen a fiatalkorú elhelyezéséről a vizsgáló bíró intézkedik az ügyészség meghallgatása után, de határozata ellen a fiatalkorú hozzátartozói és az ügyészség pororvoslattal élhetnek (16. §.). Oly törvényszékeknél, amelyek mellett több vizsgálóbíró működik, az elnök egy vizsgálóbírót jelölhet ki a 18 évnél fiatalabb vádlottak ügyeinek a vizsgálatára, amely a fiatalkorának és családjának anyagi és erkölcsi helyzetére is kiterjed (17 §.). Mint fiatalkorúak bírósága a törvényszék külön tanácsülésben ítélkezik, a 13—16 éves vádlottak terhére rótt bűntettek és vétségek, valamint a 16 —18 éves vádlottak terhére rótt vétségek felett. Oly törvényszékeknél, amelyeknek több tanácsa van, valamint a s/ajnai törvényszéknél a törvény ezeknek az ügyeknek az ellátásai;! külön tanácsot jelöl ki, amelynek határozatai dien használt perorvoslat felett a íelebbezési bíróság ugyan csak külön ülésben dönt (18. §). De még ezeknél a bíróságuknál sein teljes a fiatalkorúak ügyeiben ítélő tanács specializációja, minthogy a tanács tagjai más tanácsok üléseiben is részt vehetnek. Ha a fiatalkorú mint tettes vagy ré-zes valamely bűnügyben felnőtt vádlottakkal együtt szerepel, az ügy a rendes bírósági hatáskörbe tartozik. A tárgyalás fiatalkorúk ügyeiben a nyilvánosság korlátozásával folyik. Egy időben csak egy terhelt ügye tárgyalható s mint hallgatók is csak a fiatalkorú hozzátartozói, bírák, ügyvédek, pártfogók s a gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületek tagjai lehetnek jelen. Figyelemreméltó rendelkezése a törvénynek, hogy a fiatalkorúak tárgyalásairól szóló hírlapi közlemények, a tettest vagy a tettet ábrázoló képek közzétételét büntetés terhével tiltja (19. cikk). A törvény harmadik része a, liâtalkorúak próbára bocsátását szabályozza, amelynek akkor van helye, ha a fiatalkorút a bíróság intézkedése szülőinél, valamely más magánszemélynél vagy jótékony intézetben helyezi el. A próbára bocsátás tartamát, amely legfeljebb a fiatalkorú 2i. életévóig terjedhet, 13'