Főrendiházi irományok, 1910. XII. kötet • 533-584. sz.
Irományszámok - 1910-549
49. szám 21 bort termő szőlők fentartása akkor, a midőn erre a birtokosok anyagi ereje elégtelen, méltán sorolható ama feladatok közé, melyek az állam kivételes segitségét igényelhetik. A támogatás a törvényjavaslat szerint abban a formában történnék, hogy az állam teljes összegben előlegezi a szőlőtulajdonosok tartozásait. Ez által a hitelező pénzintézet követelései kielégittetnek s az államkincstár válik a szőlőtulajdonosok hitelezőjévé. Az ily módon az államkincstárral szemben előálló tartozások csekély évi részletekben kamatfizetési kötelezettség nélkül lennének visszafizetendők. Önként értetődőleg a kormány ezért a kivételes intézkedésért csak abban a meggyőződósben vállalhatja a felelősséget, hogy a jelen, teljesen különleges szempontok által indokolt eset semmikópen sem szolgálhat alapul arra, hogy akár más vidékek bortermelői, akár más gazdasági ággal foglalkozó, s elemi csapások által sújtott termelők bármi igényt is támaszthatnának az államkincstár részéről való hasonló támogatásra. Tájékozásul megjegyzem, hogy a Magyar Agrár- és Járadékbank által az 1896. évi V. t.-cz alapján a tokajvidéki gazdáknak nyújtott szőlőkölcsönökből kifolyólag ez idő szerint még mintegy 1,900.000 K tartozás áll fenn, s igy a pénztári készletekből annak az összegnek egy része lesz az előlegezés céljaira ténylegesen igénybe veendő. A törvényjavaslat 1. §-a felhatalmazza a pénzügyministert, hogy a tokaji borvidékhez tartozó elemi csapások által sújtott szőlőtulajdonosoknak az 1896 évi V. t.-czik alapján a Magyar Agrár- ós Járadékbank részvénytársasággal valamint a szőlőfelújitási kölcsönök biztosítására szolgáló tartalékalappal szemben fennálló szőlőfelújitási kölcsön tartozásait bizonyos — a törvényjavaslat 2. §-ában emiitett körülmények fenforgása esetén — előlegezésként kifizethesse. Az egyes előlegek összegét természetesen azoknak a tartozásoknak az összege fogja meghatározni, a melyek az 1896. évi V. t.-cz. rendelkezései s az ezek alapján a kölcsönvevők részéről kiállitott kötelezvények szerint az illető adóst a megejtendő elszámolás időpontjában terhelik. A 2. §. azokat a korlátokat állapitja meg, melyek között az állami segélyezésnek mozognia kell; különös gondot'fog forditani a kormány arra, hogy az állami segitségben csak azok a szőlőtulajdonosok rószesittessenek, kik szőlőiket rendesen míveltették s igy válságos helyzetüket tényleg az elemi csapások és nem a saját mulasztásuk idézte elő. A támogatás kizárólag azoknak fog nyújtatni, a kik arra anyagi viszonyaiknál fogva rá vannak utalva, mert az állami közösség anyagi eszközeit — még ily kivételes esetek ben is — természetszerűleg csak azok vehetik igénybe, a kik az anyagi nehézségekkel saját erejükből megküzdeni képtelenek. Azt az eljárást, mely szerint a kedvezmény nyújtása feltételeinek fenforgása elbirálandó, a földmivelósügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg. Az államkincstár által előlegezett összegek a 3. §. szerint 25 évi egyenlő részletben, minden óv január 1-én kamatmentesen törlesztendők; az első törlesztési részlet 1914. évi január hó 1-én esedékes. A törlesztési részletek esedékességének időpontja a tokaji borvidék késő szüreteinek tekintetbevótelóvel állapíttatott meg. Tekintettel arra, hogy a szőlőterület csak akkor szolgál az állami előleg kellő fedezetéül, ha termelőképessége megfelelő műveléssel tényleg fentartatik, a 4. §. az állami előleggel terhelt szőlőbirtokok mívelésót a földmivelósügyi minister ellenőrzése alá helyezi.
