Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-433
433. szám. 513 A levéltári fogalmazási szakvizsgával biró fölevéltárnokot azért soroztam a VIII. fizetési osztályba, mert ennek az állásnak eredményes betöltését, valamint az egy-egy városban felhalmozott és az ország múltjára nagybecsű levéltári anyag megóvását és helyes kezelését a törvényileg előirtnál magasabb szakképzettség jelentékenyen előmozditja. Az erdőmesternek és az erdőtiszteknek fizetési osztályba sorozásánál figyelemmel kellett lennem arra, hogy a városok vagyonának nagy része erdőbirtokból áll, melynek kellő gondozása és okszerű jövedelmezővé tétele nemcsak városi, hanem országos érdek. Sok város jövedelmének nagy részét az erdőgazgaságból kapja. Indokolt tehát, hogy a városi tisztviselők illetményrendezésénél az erdészeti alkalmazottak ne mellőztessenek. Tekintettel ama fontos érdekekre, melyek a tűzoltóság működéséhez fűződnek s arra, hogy a hivatásos tűzoltóparancsnokok a tűzrendészet terén is tevékenységet fejtenek ki: a hivatásos tűzoltóparancsnokokat is a megfelelő fizetési osztályba soroztam. A rendezett tanácsú városok tisztviselőinek fizetési osztályokba sorozásánál általában véve ugyanazok a szempontok voltak mértékadók, melyeket az imént emiitettem. Itt azonban nem hagyhattam figyelmen kivül azt a körülményt, hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselőiknek fizetési osztályokba sorozása tekintetében a törvényhatósági joggal felruházott városokkal nem vehetők teljesen egyenlő elbirálás alá. Eltekintve a törvényhatósági joggal felruházott városok magasabb közjogi helyzetétől, nagyobb vagyoni erejétől, terjedelmesebb vagyonkezelésétől ós ama körülménytől, hogy a most emiitett városok legnagyobb része már eddig is biztosította tisztviselői számára a törvényjavaslatban megállapított illetményeket, sőt sok tisztviselő részére még kedvezőbb javadalmazást is nyújt: a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek hasonló javadalmazásban való részesitése a kisebb népességgel biró, vagyonikig gyöngébb rendezett tanácsú városokra nagy terhet róna, melyet csak a pótadó jelentékeny felemelésével tudnának viselni. Ugyanebből az okból az egyes rendezett tanácsú városok népességének adózási és vagyoni viszonyainak beható mérlegelése alapján különbséget kellett tennem maguk között a rendezett tanácsú városok között is és mig a 14. §. b) pontjában felsorolt 57 városra nézve a G) Melléklet lesz kötelező, a többi 55 r. tanácsú városnak szabad elhatározására lesz biz va, hogy vagyoni erejéhez képest tisztviselőinek illetményeit a G) vagy a D) Melléklet szerint kívánj a-e megállapítani. Az 1904 : I. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján és az 1906. évi állami költségvetésről szóló 1906 : IX. t.-cz. végrehajtása tárgyában 4.600. M. E. szám alatt kiadott rendelettel a XL, X. és IX. fizetési osztályba tartozó alkalmazottak részére 16, illetőleg 20 évi szolgálat után megállapított pótlékokra való igénynek, úgyszintén a vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról szóló 1904 : X. t.-cz. módosítása iránt egyidejűleg benyújtott törvényjavaslatban megállapított igényeknek a hasonló állású városi tisztviselőkre való kiterjesztését indokoltnak nem tartom. Mert a városi tisztviselők illetményeinek és ellátási viszonyainak a törvényjavaslatban tervezett rendezése — különösen a rendezett tanácsú városi tisztviselők részére — az eddigivel szemben aránytalanul kedvezőbb helyzetet biztosit ós mert a törvényjavaslat 14. és 16. §-ai értelmében mind a törvényhatósági, mind a rendezett tanácsú városoknak jogukban van, hogy a MellékFőrencTi iromány. X. 1910 1915. 05
