Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-423

280 423. szám. gálát eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztositási és védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállitása csak az áthidalandó viz folyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vizlefolyasra, illetőleg közlekedésre vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műt írgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztök és pedig kőből, téglából vagy portlandczement-betonból a pályaszínig számított legalább 0'60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők bezárólag 2 0 méter nyilasig betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek a szükséghez képest homlok- és szárnyfalakkal valamint a talaj és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncső áteresztők felül töltésének a magassága szintén a pályaszínig számítva kisebb nem lehet, mint 1*0 méter. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből, téglából vagy portland czement betonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 2 0 méter nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A vasbetétes betonműtárgyak részleteire és méretezésére, valamint a jótállás mérvére vonatkozó feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister a részlettervek elbírálása kapcsán fogja megállapítani. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy épitési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttí,tni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vas szerkezetek-e vonatkozó 1907. évi 19oa> • szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, a mennyiben azonban ez szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is rendelhetők el korlátok. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatakon is kell korlátot alkalmazni, továbá a pályaszerkezetet akként kell létesíteni, hogy két oldalú korlát esetén a korlátok között levő teljes szélesség, oly esetekben pedig, a midőn egy oldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás és a vas^uti vashidakra vonatkozó föntebb említett szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számitandók ós szerkesztendők. Oly vonalrószeken a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is eUörendö vasutaknak megfelelően állítandó elő. A helyi érdekű vasút vonalán előforduló alagút a magyar királyi állam-