Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-423

VtA . 423.'szám. nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. $-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére forditassék, Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztétlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e ezímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest vagy Rimaszombat s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutongedólyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2, §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz- 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút ós annak összes tartozékai ingyen ós tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya ós tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetóse tekintetében az 1888 évi IV. törvónyczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvónyczikk 2 §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében, a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába ós haszonélvezetébe a pálya területét ós földjét, a föld- ós műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszkü • zökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó-házakkal, távírda-, távbeszélő- és villamos-jelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó ós ingatlanokkal egyetemben, valamint a 7. §-ban megjelölt rendes és külön tartalékalapoknak az átvétel idejében fennálló vagyonát, ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a különlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatok fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozókát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az