Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-422

422. szám. 237 minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya épitését engedélyes czég az engedélyokirat keltétől számított két év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik A vasút kiépitése és üzlete czéljaira a kisajátitási jog az 1881. évi XLI. törvényezikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes czég a kisajátitási ós kártalanitási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. i !• A magyar királyi államvasutak Baja, Zombo~* és Szond állomásaihoz, valamint a déldunavidóki helyi érdekű vasút Bajaszállásváros megállóhelyéhez való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új épitkezések és átalakitások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak ós a déldunavidóki helyi érdekű vasút Baja—Bajaszállás váró s szakaszának közös használata iránt engedélyes czég a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, illetve annak kö/benJDttével a déldunavidéki helyi érdekű vasút részvénytársasággal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új épitkezések és átalakitások költségeit engedélyes czég az új épitési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használj itára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes czég csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes czég más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha, azoknak az engedélyes czég vasutjához való csatlakozása, illetve a csatla kozási állomások vagy vonalrószek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése, akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton, az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. g. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 9,598.800 K, azaz : kilenczmilíióötszázkileczvennyolcz-