Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-421

208 421. szám. ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezői eg megállapítani. 7- §. Az engedélyezett vasút megépitéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 7,058.000 K, azaz Hétmillióötvennyolczezer koroná­ban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes czég 310.000 K-t tartozik forditani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alap­tőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pónzügy­ministerrel egyetértőleg állapitja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 40.000 K kihasitando és készpénzben vagy a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényben mint tartalék külön kezelendő. A tén3 7 leges épitési ós üzletberendezése tőkéből további 20.000 K kész­pénzben, vagy kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényekben, a hóvódművek, viztisztitó berendezések ós az engedély tartama alatt minősé­ségileg ós mennyiségileg megfelelő vizbeszerzési költségeinek fedezésére mint külön tartalékalap hasitandó ki. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűig fel nem használt netáni ma­radványa a rendes tartalékalaphoz lesz, csatolandó. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények felhasználásukig osz­talékban nem részesitendők. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére forditandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minis­tertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes czég köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motor­kocsikat, személy- és teherkocsikat stb.), sineket és egyéb, az épitésnél ós az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. t.-cz. 13. £-a értelmében köz­vetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól, vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni ós e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertöl esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes czég vagy az épitési vállalat által megjelölendő építés­vezető megerősitóse, valamint az épitésnél alkalmazott többi személyzet quali­fikácziójának ós alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes czég továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott mun­kásokról az államvasuti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános hatá­roznuinyainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett ki­köttetik, hogy az épitésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismerettel biró ós a magyar állam

Next

/
Oldalképek
Tartalom