Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-407

407. szám 13 1918. évi augusztus hó 31-éig való zavartalan fenmaradása. Nem lehetvén biztosan számítani arra, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a jegyző­könyvet azok az államok is megerősitik, a melyeknek szempontjából nem bir első rendű fontossággal a czukoregyezmény fentartása, a jegyzőkönyv harmadik czikke ugy intézkedik, hogy a megállapodások jogórvényesekkó válnak, ha a jegyzőkönyvet a czukrot kivivő európai államok, ugy mint: Németország, Ausztria-Magyarország, Belgium, Franoziaország, Németalföld és Oroszország a kitűzött határidőig megerősitik, fenmaradván a jegyző­könyvet aláiró többi államoknak az a joga, hogy azt 1912. évi szeptember 1-je előtt megerősíthessék s ezáltal a jelenleg érvényes feltételek mellett az ujabb 5 évi időszak tartama alatt tagjai maradjanak az uniónak. Ezek az államok a jegyzőkönyv aláirásával egyidejűleg kötelezettséget vállaltak arra, hogy tekintet nélkül arra, vájjon megerősitik-e a jegyzőkönyvet vagy sem, hozzájárulnak a rendkivüli kiviteli kontingensnek Oroszország részére való engedélyezéséhez. Nagybritannia és Olaszország a jegyzőkönyvet nem irták ugyan alá, de ezek az államok is kijelentették, hogy az orosz kiviteli kontingens felemelé­séhez hozzájárulnak, illetve, hogy ez ellen nem tesznek észrevételt. Az, vájjon Olaszország 1913. évi szeptember hó 1-étől fogva is benn marad-e a czukor­egyezmény kötelékében, még kérdéses, de tekintettel arra, hogy az olasz czukortermelés körülbelül az ottani fogyasztásnak felel meg, ennek a kér­désnek mikénti megoldása a czukrot termelő többi államok szempontjából nem bir jelentőséggel. Nagybritannia eleve kijelentette, hogy semmi esetre sem lesz abban a helyzetben, hogy ujabbi 5 évre lekösse magát. Kétségtelenül előnyösebb lett volna, ha Nagybritannia is feltétlenül tagja maradt volna az uniónak az ujabbi 5 évi időszak tartamára, de másrészt> mióta ez az állam fel van mentve az alól a kötelezettség alól, hogy a jutal­mazott czukrot kiegyenlítő vámmal vagy beviteli jutalommal sújtsa, s mióta Oroszország tagja a czuioregyezménynek, azóta Nagybritanniának a csatla­kozása nem oly fontos többé a rópaczukrot termelő európai államokra nézve. Viszont azok az előnyök, a melyek ezekre az államokra hárulnak abból, ha Nagybritannia tagja az uniónak, s a melyek röviden abban foglalhatók össze, hogy az egyesült királyságok s a korona-gyarmatok területén czukorterme­lési, finomitási s kiviteli jutalom nem adható, s hogy a rópaczukornak az angol gyarmatczukorral és a nádczukorral szemben egyenlő elbánás biztosít­tatik, kivánatossá teszik, hogy Nagybritannia, ha nem is az uj 5 évi időtartamra szóló kötelezettséggel, de felmondási jog mellett minél tovább benn maradjon az egyezmény kötelékében s remélhető, hogy erre az alap meg is lesz található. Az a körülmény, hogy a felmerült nem jelentéktelen nehézségek daczára sikerült a czukoregyezmény fenmaradásának 1913, évi szeptember hó 1-től kezdődő újabb 5 évi időtartamra való biztosítása, s hogy igy ezen a téren csaknem 6 l /2 évre terjedő nyugalomra számithatunk, indokolttá teszi az

Next

/
Oldalképek
Tartalom