Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-419

419. szám 161 Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a föld­területek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek ós vízlefolyásnak, valamint a pálya­test és tartozékai előállításanak és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabitásának akadályul ne szolgáljanak vagv veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mező­gazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakasi helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképpen eszközölni, hogy az által a pályának' hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassók. Az anyagárkok ós egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol lehetséges ós szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ezáltal káros vízlefolyások ne keletkezhesse­nek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába ós az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt leg­alább 0*80 méter széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási vódszalagnak is. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvé­nyessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik, külön is meg jegyeztetik azonban, hogy az elhatárolásnál csakis határkövek alkalmazhatók. Csuszamlások vagy más természetű deformátiók meggátlása és megszün­tetése czéljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő .óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák mègkezçtése, illetőleg általában a terep ós talaj" egyensúlyának megbolygatása előtt, >egyéb­kónt pedig az épitós közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon ós ter­jedelemben hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszm legalább 08 méterrel a legmagasabb ár, illetőleg belvizállás felett tartandó. Mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, vagy pedig a műszaki utó fel ül vizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben biztositandók. A hó vagy futóhomok befuvásnak különösen ós nagyobb mértékben kitett vonalrószeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védőintézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgá­latánál, vagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőkéből kihasított külön rendeltetésű tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek akó éle és a legnagyobb ár, illetcleg belvizek színe között — az érintett vizfotyások vagy belvizek természetéhez ós fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszor^okhoz és körülményekhez képest — áteresztők­nél ós kisebb hidaknál 0*5—1*0 méter nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb víz­folyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosi­tand k. Folyók, patakok ós egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat Főrendi iromány. X. 1910—1915. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom