Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-381

38 I. szám. 567 között átruházásnak helye nincsen. Ezt a korlátozást feltétlenül szükségesnek tartom azért, mert a családi pótlékok szükséglete — különösen eleinte — alig lesz teljes pontossággal előirányozható, s nem volna helyes, hogy a családi pótlékok czímű alrovaton esetleg fel nem használt összeget más czélra lehessen felhasználni. A harmadik bekezdés az 1912. évi kezelést terhelő családi pótlókok felszámolására vonatkozó határozmányt tartalmazza. A 20. §-hoz. Ez a szakasz az állami nőalkaimazottak lakáspénze tekintetében szükségesnek talált korlátozó határozmányokat tartalmazza. A nőknek az állami administratiótoan mind nagyobb mértékben való alkalmazása folytán lépten-nyomon felmerülnek egyes szabályozást igénylő kérdések. Ezek közé tartozik az is, hogy indokolt e, hogy a férjes és férjével együtt élő nőalkalmazott is a teljes összegű, lakáspénzt kapja. Minthogy ilyen esetben a lakásról nem a nőalkalmazott, hanem annak férje, mint családfő tartozik gondoskodni, nézetem szerint nem indokolt, hogy ilyen esetben a nőalkalmazott ugyanolyan összegű lakáspénzt kapjon, mint az a nőalkalmazott, a kinek nincsen férje s a ki ennélfogva önmaga kénytelen lakásról gondoskodni. Ennek megfelelően vétetett fel a jelen szakasz első bekezdésébe az a határozmány, hogy a férjes és férjével együtt élő állami nőalkalmazott a különben őt megillető lakáspénznek csak 50 százalékára tarthat igényt. Az első bekezdés szövegezéséből következik: 1., hogy ez a korlátozás csak a lakáspénz élvezetére igényjogosult nőalkalmazottakra vonatkozik, vagyis hogy a lakást természetben élvező nőalkaimazottak tekintetében az eddigi szabályok továbbra is érvényben maradnak ; 2., hogy a korlátozás csak azokra a nőalkalmazottakra vonatkozik, a kik férjükkel ugyanabban a városban vagy községben együtt élnek; 3., hogy a korlátozás azokra a nőalkalmazottakra is vonatkozik, a kiknek férje nem állami alkalmazott ; 4., hogy abban az esetben, ha a nőalkalmazottnak férje is állami alkalmazott, a korlátozás érvényesitendő tekintet nélkül arra, hogy a férj lakáspénzt vagy lakást természetben élvez. A második bekezdésben foglalt határozmány azonban lehetővé teszi, hogy — méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják — az első bekezdés alá eső nőalkalmazott is megkaphassa a teljes összegű lakáspénzt abban az esetben, ha a férj teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen, a mely esetben tehát a lakásról is a nőalkalmazott kénytelen gondoskodni Ilyen esetben a minister (állami számvevőszék elnöke) lenne hivatva a teljes öszszegű lakáspénzt engedélyezni, az egyöntetű eljárás biztosítása czéljából azonban szükségesnek tartom, hogy az engedélyezéshez előzetesen a pénzügyminister hozzájárulása kieszközöltessék. A második bekezdés szövegezé séből kitűnik, hogy a teljes összegű lakáspénzt nem lehet engedélyezni olyan nőalkalmazott részére, a kinek férje tényleges szolgálatban álló állami alkalmazott, a minek az a magyarázata, hogy az ilyen férjnek feltótlenül van állandó jövedelme. A harmadik bekezdés azt a bővebb indokolást nem igénylő határozmányt tartalmazza, hogy abban az esetben, ha a nőalkalmazottnak férje — mint