Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-381
381. szám. 565 vagy irásbelileg, s ezek a bejelentések, a mint azt a 17. §. külön ki is mondja, bélyegmentesek. A közvetlen hivatali főnök azután alkalmas módon meggyőződést köte • les szerezni arról, hogy a bejelentett adatok és körülmények megfelelnek-e a valóságnak. A legtöbb esetben a közvetlen hivatali főnök az alája tartozó alkalmazottnak családi viszonyait közvetlen tapasztalásból fogja ismerni, az előtte nem ismert körülményekre nézve pedig az általa czólszerünek tartott igazolásokat és bizonyitványokat fogja az alkalmazottól követelni. Szükségesnek tartottam a közvetlen hivatali főnökre nézve a vagyoni felelősséget kimondani, a mi azt jelenti, hogy az alkalmazott valamely, a közvetlen hivatali főnök által valónak elismert olyan adat vagy körülmény alapján részesült családi pótlókban, amelynek valótlansága később kiderült, a közvetlen hivatali főnök tartozik a kincstárnak okozott kárt megtóriteni abban az esetben, ha a kárt bármely okból nem lehetett az alkalmazott által megtéríttetni. A második ós a negyedik bekezdésben foglalt határozmányok nem igényelnek bővebb indokolást, az utóbbira nézve azonban megjegyzem, hogy mindenesetre indokolt, hogy a bejelentést késedelmesen eszközlő alkalmazott a családi pótlókot, illetőleg a magasabb összegű családi pótlókot csak a bejelentés napját követő naptári évnegyedtől kezdve kapja. A harmadik bekezdés fegyelmi úton megtorolható vétségnek minősiti azt az esetet, ha az alkalmazott hamis adatok bejelentése által közvetlen hivatali főnökét félrevezeti vagy a félrevezetést megkisérli, valamint azt az esetet is, ha az alkalmazott az alkalmazásban vagy a családi viszonyokban beállott olyan változást, a mely a családi pótlék összegének leszállitását, vagy a családi pótlék teljes megszűnését vonja maga után, egyáltalán nem, vagy pedig annyira késedelmesen jelenti be, hogy abból az államkincstárra anyagi kár hárulhat. Erre a hat í rozmányra szükség van azért, mert a családi pótlékra igényt adó körülményeknek megszűnéséről majdnem kivétel nélkül csak az alkalmazott bejelentése alapján szerezhet a közvetlen hivatali főnök tudomást s mert úgy az ilyen bejelentésnek teljes elmulasztása vagy késedelmes eszközlése, mint hauris adatok bejelentése esetén az alkalmazott részéről rosszhiszeműséget lehet feltételezni, mely körülménynek fennforgását épen a feg} 7 elmi eljárás lesz hivatva megállapítani. A 16. §-hoz. A második csoportnak 2., 8. és 9. pontjai alatt felsorolt alkalmazottak (dijnokok, havibér vagy napibór mellett állandóan alkalmazott kezelőnők, művezető-jelöltek, altisztek és hivatalszolgák és útkaparók) a családi pótlékot a 11. §. értelmében utólagos negyedévi részletekben kapják. Az államkincstár érdekeinek megóvása szempontjából szükséges a családi pótlék kifizetését ezeknél az alkalmazottaknál ahhoz kötni, hogy a családi pótlék élvezésének alapjául szolgáló feltótelek fennforgását minden egyes negyedévi részletnek felvétele előtt közvetlen hivatali főnöküknél igazolni tartoznak, még pedig tekintet nélkül arra, hogy állott-e be időközben e feltételekben változás vagy sem. Ezt a határozmányt tartalmazza a jelen szakasznak első bekezdése, inig a második bekezdés a tizenhatodik életévét betöltött gyermek után, a 8. §. alapján, a minister (állami szémvevőszék elnöke) által, a tanulmányok befejezéséig engedélyezett családi pótlékra nézve azt a hasonló
