Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

375 szám. hl 192. §. A királyi ház tagjait tanuk gyanánt a biróságvezető hallgatja ki. A kihallgatás helye és ideje tekintetében a kihallgatandónak elhatározását kell kikérni. Ha a kihallgatást megkeresés utján a polgári büntetőbíróság teljesiti, ugy e részben a polgári bűnvádi perrendtartás rendelkezései irányadók. Oly egyének kihallgatására nézve, akiket a nemzetközi jog szerint területenkívüliség vagy személyes mentesség illet meg, e jognak szabályai és a fennálló nemzetközi szerződések irányadók. 193. §. Azokat a tényleges katonai egyéneket, akik a tanuságtevést vagy az eskü letevését törvényes ok nélkül megtagadják, előljáró parancsnokságuknál kell feljelenteni, amely a vonakodót a törvény megtartására megfelelő fegyelmi fogságfenyítéssel szorítja. A megfenyítés ismételhető, a fogság azonban az illető biróság előtt folyó eljárás időtartamán és összevéve hat hónapon tul, vétség (kihágás) esetében-pedig három hónapon tul nem terjedhet. Az előljáró parancsnokság nincs jogositva annak felülbírálására, vájjon a tanúságtevés vagy az eskü letevése törvényes okból tagadtatott-e meg vagy sem. Az 1. bekezdés alá nem eső egyének a hadseregi biróságok előtt tanusitott ily engedetlenség miatt lakó- vagy tartózkodóhelyük járásbíróságánál jelentendők fel, amely ellenük éppen ugy fog eljárni, mintha a tanuságtevésnek vagy az eskü letevésének megtagadása a polgári büntetőbírósággal szemben valamely bűntett vagy vétség miatt folyamatban levő bűnügyben fordult volna elő (185. § 5. bekezdése). 194. §. Minden tanút rendszerint a magánpanaszosnak, a terheltnek vagy más egyéneknek távollétében és ha a kihallgatást a vizsgálóbíró foganatosítja, a vádlónak távollétében, egyenkint kell kihallgatni. Ha azonban oly tanút kell bíróságilag kihallgatni, aki a főtárgyaláson előreláthatólag nem fog megjelenhetni (199. § 2. és 3. bekezdése), a kihallgatásnál mind a vádló, mind a terhelt és védője jelen lehet. A terhelt azonban nem lehet jelen, ha jelenléte miatt a tanú elfogulatlanságának befolyásolásától kellene tartani. A kihallgatás időpontjáról és helyéről a megjelenésre jogosultak, amennyiben a biróság előtt ismeretesek, előzetesen értesitendök, föltéve, hogy ez az ügy késleltetése nélkül lehetséges; elmaradásuk a kihallgatást nem akadályozza. A tényleges katonai egyének közé tartozó vagy a szabadlábon nem levő terhelt ezenkívül csak akkor tarthat igényt az ily tanúkihallgatásoknál a jelenlétre, ha a kihallgatást abban a helységben tartják, ahol ő szolgálatllag tartózkodik vagy fogva van. A terhelt azért, mert a megjelenésben akadályozva van, a tanúkihallgatásnak más határnapra kitűzését nem igényelheti. Ha a vádlónak, a terheltnek és védőjének a tanúkihallgatásnál a jelenlét meg van engedve, jogukban áll a tanúhoz a vizsgálóbíró utján kérdéseket intézni (196. § utolsó bekezdése). 195. §. A tanút kihallgatása előtt figyelmeztetni kell, hogy a hozzá intézendő kérdésekre tegjobb tudomása és lelkiismerete szerint a tiszta igazat vallja, semmit el ne hallgasson és vallomását akként tegye, hogy szükség esetében esküvel is megerősíthesse; 7'