Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

44 375. szám. a terheltet kell felismerésük végett hozzájuk vezetni. Ha kétség merül fel, hogy a terheltnek tulajdonított irás csakugyan az ő kezétől ered-e, a terhelt felhívható, hogy néhány szót vagy mondatot írjon, de e czélból kényszert nem szabad alkalmazni. 164. §. Katonai kötelékben vagy egyébként közszolgálatban álló vagy abból kilépett terheltekhez nem szabad olyan körülményre nézve kérdést intézni, amelyről a szolgálati vagy hivatalos titok megőrzését illető kötelességük miatt vallomást nem tehetnek, kivéve, ha az illetékes hatóság őket e kötelesség alól, szükség esetében hivatalból tett lépések következtében, felmentette. 165. §. Ha a terhelt az ellene fennforgó vád tudtára adása után kijelenti, hogy nem bűnös, de a vádra nézve nem kivan részletesebben nyilatkozni, e tárgyban további kérdések nem intézendök hozzá. Ilyenkor, valamint abban az esetben is, ha egyáltalában nem vagy bizonyos kérdésekre nem akar felelni, vagy ha siketnek, némának, elmebetegnek vagy tompaelméjünek tetteti magát és a kihallgatást foganatosító közeg az utóbbi esetekben a tettetésröl saját észlelete, tanúvallomások vagy szakértők véleménye alapján meggyőződik, csupán figyelmeztetni kell a terheltet, hogy viselkedése az eljárás folytatását nem akadályozza és hogy ilyképen ő a védelem eszközeitől foszthatja meg magát. 166. §. Ha a terheltnek későbbi vallomása a korábbitól eltér, különösen ha előbbi beismerését visszavonja, az eltérés vagy a visszavonás okát mindig meg kell tőle kérdezni. 167. §. Ha a terhelt vallomása valamely ellene valló tanúnak vagy részestársnak vallomásától lényeges pontokban eltér, ezek az egyének vele a nyomozó eljárás folyamában csak akkor szembesitendők, ha az ellentmondást nem lehet másképen tisztába hozni, vagy attól kell tartani, hogy a főtárgyaláson a szembesítés nem lesz lehetséges. A terheltnek azt a kívánságát, hogy őt valamely részestárssal vagy tanúval már a nyomozó eljárás alatt szembesítsék, teljesíteni kell, ha nehézség és az eljárásnak késleltetése nélkül lehetséges. A terhelt hozzátartozói (189. §.), még ha önként tanúskodnak is, csak akkor szembesitheiök vele, ha a terhelt kifejezetten kívánja. Egyebekben a terheltnek valamely terhelttárssal vagy tanúval szembesítésére a 198. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 168. §. IIa a terhelt a kihallgatáskor olyan bűncselekményt beszél el vagy ismer be, amely miatt a nyomozó eljárás még nincs megindítva, erről, amennyiben a kihallgatást bíróság foganatosította, a katonai ügyészt (ügyészi tisztet) az illetékes parancsnok elhatározásának kikérése végett értesíteni kell (144. § 3. és 4. bekezdése).