Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-375
18 375, szám. 69. §. Mihelyt a teljes-ülés a jogkérdést eldöntötte, az a tanács, amely a döntést kérte, az ügy érdemében határoz, de a teljes-ülés döntéséhez kötve van. Az itélőtanács, ha az ügy eldöntését a jelen törvény szerint tárgyalásnak kell megelőznie, ezt az érdekeltekkel előbb megtartja, vagy ha már az korábban megtörtént volna, a tárgyalást megismétli. Az érdekeltekkel akkor, amidőn e tárgyalásra megidézik őket, a teljes-ülésnek a jogkérdésben hozott határozatát közölni kell. 70. §. A tanácselnököknek és a tanácsosoknak beosztását a tanácsokba s akadályoztatásuk esetére rendes helyetteseik kijelölését minden év elején ennek tartamára, a vezető tanácselnök és a tanácselnökök meghallgatása után a legfelsőbb katonai törvényszék elnöke végzi. Ezt a beosztást az év folyamán csakis abban az esetben szabad módosítani, ha valamelyik tanácsnak túlterhelése munkával vagy a legfelsőbb katonai törvényszék személyzetében beállt változás vagy az egyes tagok tartós akadályoztatása ily módositást szükségessé tesz. 71. §. A tanács és a teljes-ülés katonaállományú tagjainak a vádlottnál magasabb rendfokozatuaknak kell lenniök; ha ily rendfokozatú egyének rendelkezésre nem állnak, Ö Felsége határozza meg, hogy kik lépjenek helyükbe. A tanács és a teljes-ülés katonaállományú tagjainak vezénylése minden év elejével előre meghatározott sorrendben történik. Ettől a sorrendtől csak kényszerítő okok miatt szabad eltérni. 72. §. A legfelsőbb katonai törvényszéknél a titkári, fogalmazói és jegyzőkönyvvezetői teendők ellátására igazságügyi tisztek vannak alkalmazva, az irodai szolgálat ellátására pedig megfelelő irodaszemélyzet szolgál. 73. §. A legfelsőbb katonai törvényszék ügymenetét, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik, ügyviteli szabályzat határozza meg, amelyet Ö Felsége hagy jóvá. I). Szavazás az itélőbiróságoknál. 74. §. Bűnvádi ügyekben a határozat hozásánál a szavazók száma, az elnököt is ideértve, sem nagyobb, sem kisebb nem lehet annál, amelyet ez a bűnvádi perrendtartás megállapit. Nem-nyilvános tanácskozásoknál és szavazásoknál a szavazó birákon és a jegyzőkönyvvezetőn kivül semmisség terhe alatt más nem lehet jelen. Az, hogy miképen szavaztak és hogy az egyes birák szavazataikat mivel okolták meg, titokban tartandó. E kötelesség megszegése a titoktartási kötelesség megszegésére vonatkozó büntető rendelkezések (263. §.) alá esik.
