Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

14 375. szám. IV. FEJEZET. A bíróságok megalakulása. Ügymenet. A. Dandárbiróságok és matrózkari bíróságok. 50. §. A dandárbiróságok valamint a matrózkari biróságok feláílitása és feloszlatása ö Felsége parancsára rendeleti utón történik. A dandárbiróságok rendszerint a dandárparancsnokságok állomáshelyein állíttat­nak fel és éppen ugy mint a matrózkari biróságok székhelyük szerint jelöltetnek meg. A dandárbiróságok matrózkari bíróságokként is működhetnek, ha a haditen­gerészet valamelyik illetékes parancsnoka büntetőjogi tekintetben hozzájuk van utalva. Ugyanez áll viszont a matrózkari biróságokra nézve. 51. §. Minden dandárbiróság és minden matrőzkari bíróság áll egy, a bíróság vezető­jévé kinevezett igazságügyi tisztből, aki mellé a bíróság ügyforgalmához képest még egy vagy több igazságügyi tiszt rendelhető, és az irodaszemélyzetböl. Azok a határozatok és rendelkezések, amelyek az egybegyűlt bíróságnak fenn­tartva nincsenek, a biróságvezetőt illetik s a kiadványokat ö írja alá. Sürgős esetek­ben és kiküldetés alkalmával ezeket a teendőket, amennyiben a nyomozó eljárásra vonatkoznak, a vizsgálóbíró is elláthatja. 52. §. Vizsgálóbíróként és tárgyalásvezetőként csakis igazságügyi tiszt járhat el, még pedig vagy maga a biróságvezető, vagy a bírósághoz beosztott más igazságügyi tiszt, akit esetröl-esetre a biróságvezető jelöl ki. 53. §. Az itélőbiróság (haditörvényszék) a dandárbiróságoknál és a matrózkari bíró­ságoknál három bíróból áll, akik a következők: egy katonaállományú alezredes vagy őrnagy, mint elnök, egy katonaállományú százados, mint ülnök és a tárgyalásvezető. Ha a fent megjelölt rendfokozattal bíró tiszt nem áll rendelkezésre, akkor legközelebb álló magasabb vagy alacsonyabb rendfokozatú tiszt vezényelhető elnök vagy ülnök gyanánt. A haditengerészetnél a haditengerészet megfelelő rendfokozatai a fent megje­lölt rendfokozatokkal egy tekintet alá esnek. Az elnöknek a tárgyalásvezetőnél magasabb vagy vele egyenlő rendfokozatunak kell lennie. Az elnök és a katonaállományú ülnök vezénylése minden év elején előre meg­határozott sorrendben történik. Ettől a sorrendtől csak kényszerítő okokból szabad eltérni. A sorrendtől el kell térni, ha külömben nyelvi tekintetben alkalmas hadi­törvényszék nem alakulhatna. Szükség esetében a közös hadsereg haditörvényszéki tagja kivételképen a hadi^ tengerészeihez tartozó haditörvényszéki taggal pótolható és viszont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom