Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

375. szám. 7 15. §. A királyi ház tagjai, valamint azok, akiket a nemzetközi jog szerint területenkívüliség vagy személyes mentesség illet meg, a hadseregi büntetőbíráskodás alól ki vannak véve. A törvényhozó testületek és a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok tagjait megillető mentelmi jogot ez a törvény nem érinti. 16. §. A hadseregi büntetöbiráskodás az ezt megalapító viszony megszűntével közönséges bűncselekményekre nézve véget ér, ha a tényvázlat szerkesztésére hivatott parancsnokság vagy a helyihatóság (130. § 1. és 2. bekezdése), az illetékes parancsnok vagy az illetékes bíróság e viszony megszűnte előtt nem tett a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést. Katonai bűncselekményekre nézve és a 13. § 4. pontjának esetében a hadseregi büntetöbiráskodás véget ér, ha a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására legkésőbb az e büntetőbíráskodást megalapító viszony megszűntét követő egy év alatt és ha a tettes törvényes katonai szolgálati kötelezettségben áll, legkésőbb az e kötelezettségből kiléptet követő egy év alatt nem történt intézkedés. Ha katonai büntettek vagy vétségek közönséges bűntettekkel vagy vétségekkel (kihágásokkal) állnak halmazatban, a hadseregi büntetőbíráskodás az utóbbiakra is annyi időn át marad hatályban, mint a katonai bűncselekményekre, ha a közönséges bűntetteket és vétségeket (kihágásokat) el nem különítik (37. §.) s a polgári büntetöbiráskodás részére át nem engedik. Ha valaki a hadseregi büntetöbiráskodás alól közvetlenül a honvéd büntetőbíráskodás alá kerül, rá nézve a korábban megalapított büntetöbiráskodás a korábbi viszony tartama alatt elkövetett bűncselekmények miatt csak abban az esetben marad hatályban, ha a nyomozó eljárás vagy a vádemelés már az átlépés előtt el volt rendelve. 17. §. Ha valaki több bűncselekményt követett el, amelyek részint a hadseregi büntetöbiráskodás, részint a honvéd vagy a polgári büntetőbíráskodás alá tartoznak, mindegyik illetékes bíróság önállóan jár el. Az a bíróság, amely ítéletét későbben hozza, köteles a büntetés megállapifásánál az elitélt ellen a korábbi ítélettel kiszabott büntetést megfelelően tekintetbe venni. Ha a halmazatban levő bűncselekmények valamelyike halálbüntetés alá vagy életfogytig tartó szabadságvesztésbüntetés alá esik, e bűncselekmény miatt az eljárás az enyhébb büntetés alá eső többi bűncselekményre vonatkozó eljárást megelőzi. Rendszerint azon bíróság által kiszabott büntetést kell előbb végrehajtani, amely korábban hozott jogerős Ítéletet.