Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-294

34 294. szám. Hossza 52 kilométer s a pálya oiyképen építtetnék és rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránkint 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés általában 8°/()0-ben állapíttatnék meg. A kanyarulatok, a vukovári csatlakozás kivételével, a nyilt pályán 300 méternél kisebb íélátmórővel nem birhatnának. Az aczélból gyártandó sinek folyómóterenkint 23 6 kilogrammnál könynyebbek nem lehetnének s függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott, talpfákon lennének elhelyezendok, hogy igénybevételük négyzetczentiméterenkint 6.000 kilogramm keréknyomás alatt 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasút csatlakozása folytán megfelelően átalakitandók lesznek: Borovó, Vukovár, Tavarnik és Sid m kir. államvasuti állomások. Magán a helyi érdekű vasúton pedig a következő állomások, illetve megállóhelyek volnának létesitendők: 1. S tari Vukovár 635 méter hosszban 2. Negoslavci állomás 250 » » 3. Berak megállóhely 50 » » 4. Grabovó rakodó-megállóhely . . 200 » » 5. Cakovci vizállomás 655 » » 6. Bogsic rakodó-megállóhely. . . 200 » » 7. Ilaóa állomás 605 » » 8. Andasevci állomás 250 /> » 9. Morovió állomás 605 » » 10. Grk vizállomás ....... 655 » » 11. Ráca vég- és mozdonyállomás . 630 » >, A helyi érdekű vasút tényleges ópitési és üzletberedezési tőkéje 7,058.000 koronában, vagyis pályakilomóterenkint 135.731 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 310.000 korona, rendes tartalékalap képzésére készpénzben vagy a helyi érdekű vasút épitósére ós üzletére alakitandó részvénytársaság kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényeiben 40.000 korona, végül a szükséghez képest előállítandó hóvédművek, viztisztitó berendezések és vizbeszerzések költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig készpénzben vagy kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényekben 20.000 korona forditandó. A külön tartalékalapból rendeltetésszerű felhasználása után netán fenmaradó rész a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények felhasználásukig osztalókigónynyel nem birnának. A kilométerenkénti költségek indokolására van szerencsém előadni, hogy a pályának 0 — 4 és 11—17 kilométerjei közti részei hullámos terepen vonulnak át, melyeken 8, 10, 13 ós 14 méter magas töltések létesítendők, a 18/20 szelvények közti 14 méter magas töltésben pedig egy 25 méter nyilású hid állitandó elő. A vasútnak utolsó 22 kilométer szakasza a Száva árterében fekszik. Ennek folytán e szakasznak 18-4 kilométer hosszú része 3 méter magasságig érő töltésből áll, melyben azonban a nagyobb hidaknál 5, 6 és 9 méter magas töltések is létesitendők lennének. Ilyen hidak a Bosut-hid 75 méter nyilassal és 17 méter magassággal, valamint két Jaruga-hid, egyenkint 15 méter nyilassal.