Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-373

373 szám. 375 Végre a 4. ponl, kimondja, hogy a magyar állam területén tartózkodó azok a személyek, kiknek állampolgársága meg nem állapitható, a 2. pont alatt meghatározott hadkötelezettség alá esnek. Eddig ezekre a hadkötelezettség megállapítva nincsen. De meg kellett rájuk nézve is állapítani több okból. Először is ezek közt magyar állampolgárok is lehetnek, akik elkerülnék a hadkötelezettséget, ha ez nem volna kimondva. Másodszor nem érdeke az államnak, hogy területén hontalan idegenek tartózkodjanak és azért mulaszszák el honosításukat, hogy hadkötelezettségüket elkerülhessék. Különben is több európai állam mindazokat az idegeneket is kényszeríti hadkötelezettség teljesítésére, kik részint az állam területén laknak, részint ott születtek, ha nem igazolják, hogy hazájukban hadkötelezettségüknek ele tettek. így Románia, Francziaország, Hollandia. A javaslat ennyire nem megw mert a kétségtelenül idegen állampolgárokat hadkötelezettséggel nem terheli. II. FEJEZET. Hadkiegészítés és kedvezmények. A 11. §-hoz. Ez a szakasz a közös haderő kiegészítésének módjait sorolja föl s lényegében a mai törvény 16. §-ával egyezik meg. Lényeges változás az, hogy a korosztály és sorszám rendjén kivül való állitást a javaslat nem sorolja a hadkiegészítési módok közé és pedig két okból ; először, mert ez az a) alatt emiitett ujonczállitás fogalmában ; • MV is benne van ; másodszor, mert az e javaslat szerint tervezett sorozási eljárás a korosztály és sorsszám rendje szerinti és az ezen kivül való állítás közt nem fog különbséget tenni, a korosztály és sorsszám rendje a sorozásnál jelentőségét veszíti és helyébe majd a fölösszámuként kiválasztás uj módja lép ; azok pedig, kik a fegyveres erő elleni bűncselekmény miatt elitéltetnek, a iölösszámuként való kiválaszthatásból lesznek kizárva a 70. §. szerint. Uj e szakaszban az, hogy a katonai nevelő- és képzőintézetek elvégzése után tisztekül vagy tisztjelöltek ül fölavatott egyéneknek nem besorozásáról, hanem állományba vételéről szól, mivel ezek nem állíttatnak sorozóbizotlölé és igy be sem soroztatnak, hanem fölavattatván, egyszerűen állományba vétetnek. A különleges katonai hivatásokra kiképzettek (mint pl. a katonai tisztviselők, gépész- vagy zene-ifjak stb.) vagy az a) vagy a c) pont rendelkezése alá esnek. Továbbá egészen uj az utolsó bekezdés, mely módot nyújt arraj. hogy önként jelentkező honvéd egyének a közös haderő valamely részének tényleges állományába áthelyeztessenek. Szolgálati, szervezési szempontok és az egyesek magánérdeke ugyanis megkívánhatja, hogy ily áthelyezés foganatosittassék, ennek lehetőségére tehát törvényes alapot kellett teremteni. A 12. §-hoz. E szakasz a honvédség kiegészítésének módjait sorolja föl a mai törvény 17. §-ával lényegében megegyezően. A mai törvény 17. §-ának e) pontja, mely egy évi önkénteseknek a honvédséghez való áthelyezéséről szólt, a mai 25. §-al állott összefüggésben, mely szerint a honvédséghez a hadseregtől annyi önkéntest kellett áthelyezni, hogy az egy évben fölavatott egyévi önkéntesek számának lova a honvédségnek jusson. Minthogy ily rendelkezi niely a gyakorlatban teljesen fölöslegesnek bizonyult, a javaslat 21. §-a nem tartalmaz, hiszen a 36. § értelmében a* önkéntesek a közös haderő és a honvédség közt az ujonczjulalék arányában fognak fölosztatni, a kiegészítési Ê2 a módja most el fog maradni a javaslat 12. §-ából is. Nevezetes újítást tartalmaz e szakasz második bekezdésének a méneskar legénységének kiegészítésére vonatkozó rendelkezése, mely annak a tervbevett szervezeti változásnak a keresztülvitelére ad alapot, hogy a méneskar a honvédség kötelékébe jusson. Már a magyar országgyűlés képviselőházában is fölvettetett az az eszme, hogy a méneskar, mely nem KÖzös ügynek, hanem a hazai lótenyésztésnek érdekében áll fenn, a közös hadsereg kötelékéből, melybe ma tartozik, '^•'tessék és a honvédséggel hozassék intézményi kapcsolatba. Ennek a több oldalról kifejezett kívánságnak az uj v

éderőreformmal kapcsolatban kivan a kormány eleget tenni. A méneskarnak osztagai jelenleg a közös hadsereg ujonczjutalékából egészíttetnek ki, a méneskar költs« pedig a földmivelésügyi minister tárczája viseli, mert a hazai lótenyésztés az ő ügykörébe tartozik. A méneskarnak egyszerűen a honvédség ujonczjutalékából való kiegészítése azonban több okból nem vihető ^resztül : egyrészről azért nem, mert a honvédség ujonezjutaléka ínég fölemelt állapotában sem elég nagy arra, hogy a honvédlovasság a megfelelő számú és a méneskarhoz különösen alkalmas megbízható ujonezokat szolgáltathat másrészről a honvédség a méneskarnak tartalékos legénységét nem tudná hadi czélokra alkalmazni, mert ennek a e

£énységnek lulajdonképeni lovassági harczki^épzése fogyatékos és igy a honvédlovasság hadi alakulásainak kiegészi-