Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-373
373 srMl 343 (gyalog ezredenként 3 altiszt és 30-ember, vádászzászlóaljanként 1 altiszt és 10 ember), külön ujoncjutalékot kell! kiutalnunk azonkívül az elvezényellek számára,• kik eddig a csapatok létszámára számitollak, úgyszintén a létszám- I felettiek és a törzsek, magasabb parancsnokságok; hatóságok, az intézetek stb. részére is ; a kiegészítő kerületi 8 parancsnokságokat pedig, miként azt később még ki fogom fejteni, átszervezzük. A gyalogság és a vadászcsapat tűzerejét lényegesen fokozzuk, ha ezt a fegyvernemet általánosan ellátjuk ] géppuskás osztagokkal. Ezen alakulásoknak magas harcériékét és szükséges voltát már valamennyi hadsereg fölismerte. I A gyalogság ellátása géppuskás osztagokkal már az 1907/8. évi kisegítő intézkedések utján megkezdődött. Most már I nincs más hátra, mint hogy a meglevő géppuskás osztagok részére a gyalog századoktól elveit legénységet a száza- I dóknál pótoljuk. Békében jövőre valamennyi gyalog- és vadászezrednek két, és minden vadászzászlóaljnak egy géppuskás I osztaga lesz. Ezenfelül a Bosznia- és Hercegovinában, valamint más határterületeken állomásozó egyes gyalog zászlóaljak 1 (tiroli va<lászzászlúaljak) is egy-egy géppuskás osztagot kapnak. Hogy a lőszert a harcban megbízhatóan lehessen a századokig eljuttatni, ezeket az alosztályokat lőszert J szállító málhás állatokkal kell ellátni. Különösen fontos ez oly terepen, ahol a századlőszerkocsik az utakról leiéit század-' I jaikat nem tudják követni. E célra a gyalogságnál és vadászcsapatoknál a századokhoz egy málhás állatot fogunk beosztani. Régóta érzett hiányt fogunk megszüntetni a kerékpáros osztagok felállításával is. Ily osztagokkal már csaknem valamennyi állam ellátta hadseregét. Még néhány zászlóaljnak a fölemelt békelétszámhoz szükséges ujonchányadot kell kiutalni, hogy ezek fölèmèlt békelétszáma az ezred többi részét ne terhelje. b) Lovassá g. A lovasságnál is elsősorban a békelétszám hiányainak pótlásáról kell gondoskodni akként, hogy a csapatok a létszám fölöttiekért külön ujonchányadot kapnak. Pótolni kell továbbá a századoknál mutatkozó ö főnyi létszám- i hiányt (lásd az I. C. 3. pontot), melynek fedezése a közös hadsereg lovasságának békelétszámában összesen 151:2 embert igényel. A Sarajevóban és Mostarban elhelyezett lovas századok rendeltetése, valamint Bosznia és Hercegovina ; különleges viszonyai a rendestől lényegesen eltérő kiképzést és fölszerelést követelnek. Ezeket a századokat o különleges viszonyokra alkalmas legénységgel, valamint megfelelő lovakkal kell ellátni. Ezért az emiitett századok gyakori változtatása a Bosznia- és Hercegovinában elhelyezett lovasság harckészségére és a felváltást végző ezredekre is igen hátrányos. A tervbevett két önálló lovas század felállításával ezek a hátrányos állapotok megszűnnének. c) Tábori és hegyi tüzérség. Itt is mindenekelőtt a létszámhiányok orvoslásáról kell gondoskodni, amit a rendszeresített teljes békelétszámhoz szükséges ujonchányad kiutalásával és az eddig létszámfölött vezetett legénység pótlásával érhetünk el. Hogy az ütegeket a számos elvezényléstől megkíméljük, a pót-stb. keretek legénységi létszámát kell megfelelően emelni. Az ütegeket viszont a harcászati, szervezési és műszaki fejlődés következtében szükséges mellékszolgálatokra és különleges célokra (távolságmérés, távbeszélő stb.) külön személyzettel kell ellátni. A tábori és hegyi tüzérség újjászervezésének alapját az 1909-ig befejezett uj fölfegyverzés alkotta. Az újjászervezés befejezésére a legutóbbi haditapasztalatok voltak irányadók. Ezek beigazolták, hogy a tábori tüzérséget főkép a gyalog hadosztályokhoz kell beosztani. Ezenfelül a magasabb rendű seregiesteknek nehéz tábori tüzérséget is kell adni, hogy azok a háborúban fölmerülő különleges feladatoknak is meg tudjanak felelni. Ha ezeket a követelményeket, továbbá a rendelkezésre álló ujonclétszámot és tüzérségi anyagot, végül a többi hatalmak tüzéralakulásait tekintetbe vesszük, arra az eredményre jutunk, hogy minden közös*« hadseregbeli és honvéd gyalog hadosztályt legalább 8 tábori üteggel kell ellátni (e mellett az ágyuk és tarackok megfelelő arányban legyenek), minden magasabb rendű seregtesthez pedig a nehéz tábori tüzérségnek egy-egy csoportját is be kell osztani. A mondottak szerint minden honvéd gyalog hadosztálynál 8 üteget kell fölállitani, a közös hadseregbeli hadosztályok szükségletét ellenben a már meglévő tüzéralakulásokból lehet födözni. Ez a szervezés megegyezik a tüzérség átfegyverzésekor megállapított fölszerelési tervvel is, mely utóbbi annak. idején (1904 és 1905-ben), amikor az uj tábori tüzérségi fölszerelés egyszeri rendkívüli költségei kérettek, megindokoltatott A nehéz tábori tüzérség a jövő háborúiban kiváló jelentőségű lesz. Ezért az 1907/8. évi ideiglenes szervezés alkalmával a már meglévő nehéz tábori tüzérségi anyag ielhasználásával csapattesteket kezdtünk alakitani. Ezek tovább-
