Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-307
•200 307. szám. Gyökeresebb megtakarítást eredményezne a bíróságokra az, hogy ha a közmegegyezéssel létesült osztály alapján a hagyaték átadását a bírói hatáskörből kivonva, teljesen a közjegyzőié bizná a törvény; ilyen értelmű törvénytervezetet dolgoztattam is ki és az most megfontolásom tárgya ; de mivel ez a reform az Örökösödési eljáráson mélyreható változtatással járna, amelyet hosszabb előkészítés nélkül, ebből az alkalomból megtenni nom lehet, ezúttal a sürgős törvényerőre emelést kivánó eb' en a javaslatban csak az ismerte, tett, inkább kezelési természetű egyszerűsítést javasolhatom. VII. Hl. §. Azok a jelzálogi bejegyzések, amelyek záloglevelet vagy más közforgalmú kötvényeket kibocsátó pénzintézetek javára történnek, rendszerint nagyon sok mellékhatározatot tartalmaznak és ezzel, valamint a sajátságos jogi természetük előirt telekkönyvi feljegyzésével (1876 : XXXVI, t-c 17. §., 1897 : XXXII. t.-c. 17. §., 1898: XXXIII. t.-c. 74. §. v. ö. az Osztrák-Magyar Bankról szóló 1899 : XXXVII. t.-cikket is) igen terjedelmesekké válnak. Ez a telekkönyvvezetéssel járó munkát nagyon megszaporítja, a bejegyzés teljesítését és kapcsolatosan a kölcsön folyósítása késlelteti ; azonfelül még azért is hátrányos, mert a telekkönyv tartalmának áttekinthetőségét megnehezíti. Pedig a kérdéses határozatok többnyire olyanok, hogy a bejegyzés alapjául szoJgáló és hitelesített másolatban, esetleg eredetiben a telekkönyvi okmány gyűjtemény ben meglevő kötvényből kivehetők. A leírt bajokon a £. úgy kíván segíteni, hogy — a hitelező megjelölését, a követelés pénzösszegének és a szerződéses kamat kamatlábának kitételét nem tekintve — a jelzálogjogot és a követelés egyéb tartalmát illetőleg (ideértve a kikötött kamaton kivül a többi mellékszolgáltatást is) megengedi, hogy a telekkönyvi bejegyzés kiegészítésül annak az okiratnak megfelelő pontjára utaljon, amelynek alapján a bejegyzés történik, és a jogi természet bejegyzésére is különös, rövid törvényi kifejezést enged meg. A telekkönyvi rendeletek 62. §-ának harmadik bekezdésével szemben a jelen §. minden esetre továbbmenő könnyítést nyújt, amennyiben a kikötött kamaton kívül való mellékszolgáltatások javára szolgáló jelzálogjog megalapítását is lehetővé teszi anélkül, hogy az idézett 62 §. második bekezdésének megfelelően magában a telekkönyvben kellene azokat bejegyezni. A telekkönyvi határozottságba — specialitás — ütköző e kivétel hátrányát kellően ellensúlyozza a jelen §-nak az e szabálya, amely szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot a telekkönyvi bejegyzés kiegészítésére csak úgy szabad felhasználni, ha a bejegyzésben e részben kifejezett utalás van az okirat illető pontjára. Ez ugyan szigorítás a telekkönyvi rendeletek 62. §-a idézett harmadik bekezdésével szemben, ámde figyelemmel a telekkönyv itt megengedett okirati kiegészítésének nagyobb jelentőségére és a kérdéses okiratok rendszerinti nagyobb terjedelmére, a telekkönyvet kiegészítő okirati tartalom közelebbi megjelölésének előírása indokoltnak mutatkozik. További egyszerűsítést enged meg a §. második bekezdése abban az esetben, ha a bejegyzés oly pénzintézet javára szól, amelynek — mint pl. az Osztrák-Magyar Banknak — alapszabályait vagy kiváltságos jogait a törvény állapítja meg. Ily alapszabályok legalább is annyira hozzáférhetőnek és közismertnek tekinthetők, mint a telekkönyvi okmánygyűjteményben levő kötvények, minélfogva a tejekkönyvi bejegyzés kiegészítésül helyesen utalhat az ily alapszabályokra vagy kiváltságos jogot megalapító törvényre. 32. §. A betétszerkesztés szabályai messzemenő eljárási és pénzügyi könnyítéseket nyújtanak az ingatlan tényleges birtokosának avégből, hogy a telekkönyvbe tulajdonosként bejegyeztesse magát. Mégis gyakran megesik,
