Főrendiházi irományok, 1910. VII. kötet • 240-287. sz.
Irományszámok - 1910-287
43a 287. szám. kiadási többletekkel kapcsolatos, részben pedig az emiitett bevételi források hozamának fokozását czélzó intézkedések eredménye. Csak a legjelentékenyebb többleteket emlitve : a dohánj^jövedék bevételei 20,280.000 K-val, a vasgyáraké 4,010.000 K-val, a posta, távirda és távbeszélő bevételei 6,580.000 koronával, az államvasuti bevételek 55,000.000 K-val, az állami erdők bevételei pedig 3,087.707 K-val magasabb összegben voltak előirányozhatok A dohánvjövedók bevételi előirányzatának megállapításánál az előző évek tényleges eredményeinek figyelembe vétele mellett számításba vétetett a dohánygyártmányok eladási árának az 1911, évi július 1-tÖl történt felemelése is, az államvasutaknál pedig kilátásba vétetett a helyi személy- és árúdíjszabás tételeinek mérsékelt felemelése, a mely díj felemelésből 23,000.000 K többlet van előirányozva. A díjszabások emelését illetőleg utalunk arra, a mit e részben a költségvetési indokolás tartalmaz, mely szerint az emelést megokolja egyfelől az a körülmény, hogy az államvasutak hálózatán a forgalom rendes és akadálytalan lebonyolítása érdekében, illetve a tapasztalt forgalmi bajok kiküszöbölése czéljából évek hosszú során át mintegk száz millió korona évi beruházásra lesz szükség, a mely rendkívüli terhey fedezése okvetlenül megkívánja a bevételek fokozását. Másrészről indokolja az emelést a pénz vásárló erejének általános csökkenése is, melynek folytán az államvasutak személyi és áruszállítási díjtótelei nincsenek többé arányban azzal a szolgáltatással, a melynek ellenértékét kellene kópezniök. Ehhez járul még az is, hogy az államvasutaknak önköltségei az anyagárak és munkabérek emelkedése folytán szintén megfelelően emelkedtek. Az előirányzott 23'3 millió korona bevételi többletből l! 4 millió korona van számítva a személyszállítási, 900. r 0<) korona a gyorsárú szállítási és 11 millió korona a teherárúszállitási bevételek emelkedésére. A rendes bevételek emelkedéséből továbbá 8,240.000 K esik az egyenes adókra és földtehermentesitósi pótlékokra, 8,400.000 K a bélyegre és a jogilletékre s 20,090.000 K a fogyasztási és italadóJcra, a mely többletek, úgy mint a többé-kevésbé jelentékeny egyéb bevételi többletek is az egyes bevételi források hozamának az utóbbi évek zárszámadási eredményei alapján bizton várható emelkedése, a fogyasztási és italadóknál pedig ezen felül még a szeszadópótlék tótelének az 1911. évi XIV. t.-cz. 8. §-a értelmében történt felemelése által vannak indokolva. 2. Rendkívüli bevételek czímén az 1911. évre törvényhozásilag megállapított 162,637.196 K-val szemben 185.656.450 K, vagyis 23,019.254 K-val több irányoztatik elő. Ez a többlet legnagyobb részében a, pénzverésből származó s fentebb már említett 22,433.819 K rendkívüli bevétel előirányzása folytán áll elő. Ettől a bevételi emelkedéstől eltekintve a rendkívüli bevételek csoportjában a főbb eltérés az, hogy a közösügyi rendkívüli kiadások fedezésére kibocsátandó kölcsönből eredő bevétel a közösügyi rendkívüli kiadások emelkedésének megfelelően 4,368.000 K-val nagyobbra van felvéve, de ezzel szemben egyéb beruházásoknak költségeire kölcsön utján fedezendő bevételek czímén összesen 4,605.500 K-val keveseb irányoztatott elő. Daczára annak, hogy az állami kiadások a fentiekben ismertetett igen jelentékeny többleteket tüntetik fel, s hogy e többletekből 30,149.280 K a beruházási kiadások emelkedésére esik: kölcsönből eredő bevétel fejében az 1912. évre nincs több előirányozva annál az összegnél, a melynek kötvény kibocsájtás utján való beszerzésére az 11)11. évi költségvetési törvény felhatalmazást adott, sőt még 237.500 K-val kevesebb.
