Főrendiházi irományok, 1910. VII. kötet • 240-287. sz.

Irományszámok - 1910-287

287. szám. 429 többletből 35,540.178 K az átmeneti, 30,149.280 K pedig a beruházási kiadásokra esik. A beruházásoknak 30,149.280 K-t tevő többlete úgy alakul, hog}

r a tárczaberuházások összesen 77,745.004 K-val emelkednek (a belügyi 451.010 K, a pénzügyi 8,356.221 tv, a kereskedelemügyi 55,454.900 K, a földmívelésügyi 4,06(3.903 K, a vallás- és közoktatásügyi 4,679.186 K, az igazságügyi 1,097.684 K és a honvédelmi 3,639.100 K-val), a külön törvények alapján eszközlendő beruházások szükséglete ellenben —- az engedélyezett hitelek legnagyobb részének kimerülése folytán — 47,595.724 K-val csökken. Áttérve a részletes előirányzat tárgyi szempontból fontossággal biró főbb tételeinek megjelölésére, azt találjuk, hogy a rendes kiadások emelkedéséből kerekszámban 4 millió korona esik az állami és egyéb alkalmazottak előmeneteli viszonyainak, s általában anyagi helyzetüknek javitását czélzó intézkedések költségeire. És pedig 1,000.000 K irányoztatott elő a belügyi tárczánál a vármegyei alkalmazottak előmeneteli viszonyainak ja vitás ára, 500.000 K vétetett fel a költségvetésbe oly ozélból, hogy az á'lami elemi iskolai tanítók lakpénze a szükséghez képest engedélyezendő lakpénzsegélyekkel kiegészíthető legyen. A különböző ágazatoknál alkalmazott állami tisztviselők létszámviszonyainak az egyenlő elbánás elvéből kifolyólag még szükségessé vált rendezése, s a kapcsolatos intézkedések költségei együttvéve mintegy 16 millió korona többletet idéznek elő. Kerek összegben 950.000 koronával több van felvéve a törvényhatósági, felekezeti stb. tanszemélyzet illetményeinek államsegélylyel való kiegészitésére, 250.000 K pedig a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének létesitóséhez való állami hozzájárulás czéljaira van előirányozva. A kulturális czólok előmozdítására szolgáló kiadások körében: 2,000.000 korona irányoztatott első részletül a harmadik egyetem felállításának költségeire, összesen 1,090.000 K-val több vétetett fel a már meglevő felsőbb tanintézetek fejlesztése érdekében. Cj állami középiskolák létesitésére, a meglevők fejlesztésére, uj épületek emelésére, a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskoláknak fokozottabb mérvben leendő támogatására, — a sze mélyzet anyagi helyzetének javitását czélzó intézkedések költségeit ide nem számítva — összesen kereken 2,960.000 K irányoztatott elő. A népnevelési tanfelügyelőségek tervbe vett újjászervezésével, az állami elemi népiskolák gazdálkodásának szilárd alapokra fektetése érdekében az iskolák helyi költségvetésében mutatkozó hiányok fedezésével, a néptanítók számának 500-al való szaporításával, 150 uj óvónői, 80 uj felső nép- ós polgári iskolai tanítói állás rendszeresítésével s 200 uj kisebb fokozatú gazdasági népiskola felállításával felmerülő kiadások, továbbá a budapesti nemzeti színház részére emelendő uj épület költségeinek I. részleteképpen előirányzott 600.000 K uj kiadás, az egyházak segélyezésére szolgáló javadalomnak kereken 900.000 koronával való emelése, a szakoktatás fejlesztését, a művészeti és muzeális czélok előmozdítását szolgáló s a többi, egyenként véve kisebb kiadásokkal járó intézkedések együttvéve a vallás és közoktatásügyi tárcza összes kiadásainak (az alkalmazottak anyagi helyzetének javítására fordítandó 2,120.000 koronán felül) összesen kereken 14,700.000 K-val való emelkedését idézik elő. A vallás- ós közoktatásügyi tárcza költségvetésében jelentkező eme többleten felül jelentékenyebb emelkedést mutatnak azok a kiadási tételelv is, a melyek a többi tárczák keretében kulturális czélok, különösen a szakképzés ügyének előmozdítására szolgálnak. így a kereskedelemügyi tárczánál az ipari ós kereskedelmi szakoktatás fejlesztésére, nevezetesen uj ipariskolák létesítésére,