Főrendiházi irományok, 1910. VII. kötet • 240-287. sz.

Irományszámok - 1910-263

38 263. szám. példányban a megerősítés fenntartásával irták alá. Az egyezmények megerősítés előtt a törvényhozás jóváhagyására szorulnak se jóváhagyás kieszközlésót célozza a jelen és az egyidejűleg benyújtott többi három törvényjavas lat a kérdéses négy egyezmény becikkelyezése tárgyában. Az új konzuli egyezmény kerete és tartalma nagyjából ugyanaz, mint az 1881. évi konzuli egyezményé s ez utóbbitól főleg csak a szabatosabb szövegezésben és abban tér el, hogy a konzuli jog nemzetközi fejlődésének a régi egyezmény keletkezése ótá beállott eredményei megfelelő figyelemben részesültek. Az alábbiakban az új konzuli egyezménynek viszonyát a régihez óhajtom röviden feltüntetni. Az 1. és 2. cikk rendelkezései a régi egyezmény I. és II. cikkével egyeznek meg. A 3. cikk a régi egyezmény IX. cikkének tartalmát adja vissza azzal az eltéréssel, hogy a főkonzulokat és a konzulokat pusztán konzuli ügynökök kinevezésére jogosítja felesnem egyúttal alkonzulok kinevezésére is; alkonzulok kinevezésére ezentúl kizárólag az 1. cikk rendelkezései lesznek irányadók. A 4., 5. és ÍJ. cikkek a régi egyezmény HE—V. cikkeit helyettesítve, a konzuli tisztviselők és alkalmazottak adózási és igazságszolgáltatási mentességeit és kiváltságait tárgyazzák a régi rei.delkezéseknél kimerítőbb, részletesebb és szabatosabb szövegezésben. E mentességek ós kiváltságok a régi állapottal szemben egyrészt szűkebb körre vannak szorítva, mert kifejezetten csak a hivatásos (effektiv) konzuli tisztviselők és nem egyúttal a tiszteletbeliek is részesülnek azokban, másrészt viszont kiterjednek az említett mentességek és kiváltságok a hivatalvezetőkön kívül mindazokra a konzuli alkalmazottakra is, akik állampolgárai és valóságos alkalmazottai annak a szerződő félnek, amely őket kinevezte (4. cikk, 3. bek.). Ez a szabályozás megfelel a nemzetközi joggyakorlatnak és a célszerűségnek, Szerbiával szemben pedig ránk nézve még azért is előnyös, mert míg Szerbiának a magyar állam területén, egynek (a budapesti főkonzulátusnak) kivételével, csupa tiszteletbeli konzuli hivatala van, addig a Szerbiában lévő osztrák magyar konzuli hivatalok élén — egyet (a szemendriai konzuli ügynökséget) kivéve — mindenütt hivatásos tisztviselők állanak. A 7. cikk a régi egyezmény VI. cikkének rendelkezéseit adja vissza szabatosabb szövegben és megállapítja a konzulok lobogóhasználati jogát vizi járóműveken. A 8. és a 9. cikk a régi egyezmény VII. és VIII. cikkének felelnek meg. A 10. cikk a régi egyezmény X. cikkét helyettesíti szabatosabb alakban. A 11. cikk a konzuli tisztviselők és hivatalnokok közjegyzői hatáskörét szabályozza a régi egyezmény XI. cikkével tartalmilag egybehangzó módon, de a részletek pontosabb szövegezésével. A 12. cikk, amely a régi egyezménynek ugyancsak XII. cikkét pótolja, a konzuli jog terén kölcsönösen a legnagyobb kedvezményt biztosítja a teljes viszonosság feltétele alatt, amely utóbbi feltétel értelmét a 2. bekezdés a régi egyezmény túlrövid kijelentésével ellentótben minden kétséget kizáró módon tartalmazza. A 18. cikk az egyezmény értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülő nézeteltérések és az egyezményből származó összeütközések kiegyenlítését abban az esetben, ha a barátságos megegyezés nem sikerül, a nemzetközi viszályok békés kiegyenlítése tárgyában kötött 1907. évi hágai egyezménynek megfelelő választott bíróság részére tartja fenn.