Főrendiházi irományok, 1910. VI. kötet • 207-239. sz.
Irományszámok - 1910-208
GS 208. szám. birtokok részletekben vagy szövetkezeteknek való bérbeadását azokban az esetekben, a mikor a kisbérleti rendszer nem telepítéssel kapcsolatban alkalmaztatik. Módjában fog állani ugyanis a kormánynak ebben az esetben is, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége közreműködésével teljes mértékben érvényesíthesse a birtokpolitikai és közgazdasági szempontokat. A haszonbérleti telepités azonban, a mely a bérlők eddigi életviszonyainak változásával jár, inkább kivan törvényhozási szabályozást, főként abban az irányban, hogy a telepesek részére hosszabb tartamú bérleti viszonyt, a birtokforgalmi korlátoltságnak megszűnése esetében pedig jogot is biztosítson arra, hogy az általak bérelt földet - - méltányos feltételek mellett — tulajdonul megszerezhessék. Viszont a telepitőnek módot kell adni arra, hogy olyan telepessel szemben, a ki bérletét megváltani nem akarja, a jogviszonyt könnyen megszüntethesse. A birtokpolitika szempontjai tették szükségessé, hogy az állam az általa létesitett telephelyek további sorsára is több irányban gyakorolhasson befoyást. Erre a czólra szolgálnak az 1894 : V. t.-czikk 17. és 18. §-aiban az állam részére biztosított elővásárlási és kimozditási jogok, valamint a jelen törvényjavaslat 6. és következő §-aiban szabályozott visszavásárlási jog. Nyilvánvaló, hogy mikor a birtokpolitikai aktió végrehajtása, a melyet az állam eddig magának tartott fenn, egy külön e czélra alapítandó intézet feladatává tétetik és az intézet által végrehajtandó telepítéseknél, valamint a szintúgy közérdekű czélokból végrehajtandó ingatlanfeldarabolásoknál ugyanazok az állami szempontok lesznek irányadók, mint az állam által közvetlenül végrehajtott telepítéseknél, meg kell adni a módot az alapítandó intézetnek is (13. §.) — és pedig természetesen tekintet nélkül arra, hogy a birtokpolitikai műveletet saját vagy más tulajdonában levő ingatlanon hajtja A'égre — hogy a birtokpolitika czéljait az eladási ügyletek lebonyolításán túl is biztosíthassa. Már az 1897 : XXXII. t.-czikk 4. ^-ával is kiterjesztetett a telepítő pénzintézetekre az állam részére megadott kimozditási jog (1894. évi V. t.-cz. 18. §.), a mely nemcsak a telepítő anyagi érdekeinek megóvására, hanem részben a telepités czéljának biztosítására is szolgál. Az elővásárlási jogot azonban (1894 : V. t.-cz. 17. $.) természetesen nem lehetett magánvállalatokra kiterjeszteni. Aggály nélkül kiterjeszthetők azonban az állam messzebbmenő jogai is a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére, nemcsak mert nyereségszerzési érdeke nem lesz, hanem főként, mert biztosítékok alkottatnak a jelen törvényjavaslatban arra nézve, hogy a kormány eme különleges jogoknak mikénti gyakorlását teljesen ellenőrizhesse és ha e jogok gyakorlását nem kiváimá kétségtelen közérdek, azt mégis akadályozhassa. Hog\ r a vissza- illetve elővásárlási jogot az intézet a törvényhozás által az állam részére körülirt kereteken belül milyen esetekben és milyen módozatok s feltételek mellett gyakorolhassa, szerfölött bajos ós czélszerűtlen lenne előre megszabni. Elégnek tartjuk, ha e tekintetben a törvényhozás az állam részére fennálló rendelkezések kereteit írja elő, míg a részletek a tapasztalandó gyakorlati szükséghez képest rendeleti utón lesznek megállapít andók. A birtokpolitika irányításának egyik eszköze a birói árverésen való közbelépés is. Abból a czélból, hogy a földmivelésügyi minister mező- vagy erdőgazdasági ingatlant birói árverésen is szerezhessen, szükséges, hogy az árverés idejéről és feltételéről idejekorán értesítést nyerjen. A javaslat 14. $-ának ily czélú rendelkezése alkalmas természetesen arra is, hogy a Magyar
