Főrendiházi irományok, 1910. V. kötet • 155-206. sz.
Irományszámok - 1910-155
15 165. szám. (l) külföldi piaczokra szóló váltók, melyek lejárat és a kö'olezettek tekintetében a 60. és 65. czikkek határozatainak megfelelnek, és külföldi jegyek. Ha a forgalomban levő bankjegyek összege az érczkószletet hatszázmillió koronán túlmenő összeggel haladja meg, a bank ezen hatszázmillió koronái meghaladó többlet után évenkinti öt százaléknyi adót tartozik a két államnak, és pedig ugyanabban az arányban és időpontban fizetni, a melyben a két állani mindegyikének a bank tiszta jövedelmében való részesedése ki fizetendő. (102. czikk.) A bankjegykibocsátás czímén fizetendő adó megállapítása czéljából a bank igazgatása a bank érczkészletének és forgalomban lévő jegyeinek összeget minden hó 7., 15., 23. és utolsó napján megállapítani s a jelzett határnapok mindegyikén megállapított összegek kimutatását az év végével mindkét pénzügyi kormánynak benyújtani tartozik. Ezen kimutatások alapján a bank által fizetendő bankjegyadó olyképen állapit?atik meg, hogy a bankjegyforgalomnak azon összegei után, a melyek e határnapokon adóköteles többletként mutatkoznak, b /±s százalék vettetik ki adótartozás gyanánt. Ezen az eg} r es határnapok után adótartozás gyanánt kivetett összegek sommája képezi a bank által fizetendő adót. 93. CZIKK. A bank minden könyvei és előjegyzései, valamint az Osztrák-mag var bank vagy annak czégvezető közegei (38. czikk) által kiállított minden okmány mindkét államban bélyeg- ós illeték mentesek. Az Osztrák-magyar bank továbbá teljes portómentességet élvez oly bankjegy-, papir-, pénz- és vcrtpénzkiüdeményeire nézve, amelyek az illető bankintézetek között, továbbá egyrészről a magyar szent korona országaiban levő bankintézetek, másrészről a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban lévő bankintézetek között, végül az illető államban levő állami és közpénztárakkal és hivatalokkal való forgalomban váltatnak. 102. czrivk\ A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes k ltségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének n égy százaléka illeti meg. A még fen maradó tiszta évi jövedelemből tiz százalék a tartalékalap ós két százalék a njmgdíjalap javára helyeztetik el. A tiszta nyereség azután fenmaradó részének tele addig, a mig a részvényesek összes osztaléka a befizetett részvénytőke bat százalékát meg nem haladja, a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, a másik fele a két állam javára esik. A tiszta nyereség még ezután fenmaradó részének egy harmada addig, mig a részvényesek összes osztaléka a befizetett rész vénytöke hét százalékot meg nem haladja, a részvényeseket megillető osztalékhoz számiitatik, a másik kétharmad a két állam javára esik. A tiszta nyereség még ezután fenmaradó részének egynegyede a részvényeseket megillető osztalékhoz számítandó, a többi háromnegyede pedig a két állam javára esik.
