Főrendiházi irományok, 1910. IV. kötet • 99-154. sz.
Irományszámok - 1910-104
104. szám. 63 tartott« ásvány marad. Továbbá czélszeruségi okokból is kivánatos itt a bányatulaj don-alapi tásnak az állammal szemben kötelezővé tétele legfőképen azért, hogy átruházás esetében a magánvállalkozó kihasználási joga határozott dologbeli jogot képezhessen. De vannak egyéb czélszeruségi tekintetek is, melyek a bányaadományozás meghagyása mellett szólanak. így a telektulajdonoshoz és más bányavállalkozóhoz való viszony, vagy bányaszolgalom szükségessé váló alapításának lehetősége, avagy pedig elsőbbségi jogok érvényesítésének netaláni szükségessége stb., mint azt a követelményt állítják homloktérbe, hogy az állam kizárólagos bányaművelési joga is a bányatörvény szerinti bányatulajdon alakjában fix térhatárok közé szorittassék. A 4. §-hoz. Ez a szakasz mondja ki a folyékony és a gáznemű bitumenekre vonatkozó kutatási és bányaművelési jogok átruházhatóságát. A kormány az államosítással korántsem vette czélba a magánvállalkozásnak e művelési ágak köréből való teljes kizárását, csak a kezében akarja tartani e művelési ágak irányítását. A pénzügy minister diskreczionális jogkörébe lesz utalva annak az elbírálása, hogy hol, mikor, kire, meddig és mily feltételek mellett ruházza át az állam kizárólagos kutatási és bányaművelési jogát és hogy hol akarja a bányaművelést állami kezelésben folytatni. Mondani sem kell, hogy ez elhatározásánál elsősorban a közgazdasági érdek követelménye lesz mérvadó, e mellett természetesen esetleg még állam pénzügyi tekintetek is fogják irányítani a kormány elhatározását. Indokoltnak mutatkozik már csak a hitelképesség fokozása szempontjából is, hogy a magánvállalkozónak az állami bányatulajdonra vonatkozólag az átruházás folytán keletkezett kihasználási joga bányatelekkönyvezendő dologbeli jogként szerveztessék, a mely jogot kormány engedély ly el megterhelni és elidegeníteni is lehet. Meg kell végül még itt jegyeznem, hogy a mi a jogátruházás időtartamát illeti, a méltányosság követelménye, hogy az átruházás mindenkor oly időre történjék, hogy a vállalkozó a vállalatba befektetendő tőkéjét megfelelően gyümölcsöztethesse és amortizálhassa. Az 5. és 6. §-hoz. E szakaszok rendelkezései mindmegannyi természetszerű folyományai a folyékony és a gáznemű bitumenek államtulajdoni jellegének. A más vállalkozókhoz (kutatók, bányatulajdonosok, artézi-kútfúrók stb.) való viszony szabályozásánál irányelvül szolgált egyrészt, hogy a folyékony és a gáznemű bitumenek államtulajdoni jellege az egész vonalon s minden lehető vonatkozásban kellőleg megóvassék, másrészt pedig, hogy a magánvállalkozókat nyilvánvaló anyagi veszteség, vagy más érdeksérelem ne érje. A folyékony és a gáznemű bitumenek feltárásának és kihasználásának úgyszólván egyetlen eszköze és módszere a mélyfúrás. Az ily munka, ha idegen zártkutatmányban, vagy bányatelekben létesíttetik is, nem fogja háborgatni a zártkutatmányosnak vagy bányatulajdonosnak másnemű bányaüzemét. Ha pedig más vállalkozó talál munkaközben az állam részére fentartott bitumenre, pl. valamely artózikút fúrása alkalmával nyitnak meg egy hasz-
