Főrendiházi irományok, 1910. IV. kötet • 99-154. sz.
Irományszámok - 1910-104
50 104. szám. 2ik melléklet a 10é. számú irományhoz. Indokolás „a folyékony és a gáznemű bitumenekről 4 ' szóló törvényjavaslathoz. i. Általános indokolás. Tételes bányajogunk értelmében a kőolaj vagy földolaj a földbirtokos szabad rendelkezése alól kivett ós a szabad bányászkodás tárgyát képező u n. fcntartott ásványok közé tartozik A hatályban levő ausztriai általános bányatörvény 3. §-a ugyan csak földszurkokról (Erdharze) beszél, de nem forog fenn kétség sem a tudományban, sem a gyakorlatban az iránt, hogy a »földszurkok« elnevezése alatt az összes bitumenes ásványokat kell érteni. Jelesül e fogalmi körbe tartoznak : 1. a folyékony bitumenek, u. m. a földolaj (nyersolaj, petroleum, nafta) és a gyérebben előjövő földkátrány (Erdteer, Bergteer, Maltha), a mi nem más, mint sűrűbb, fapadosabb és nyulékony nyersolaj ; 2. a szilárd bitumenek u. m. a földgyanta (ozokerit), mely több helyen a nyers olajból válik ki, de nyers-olaj nélkül is előfordul, a földszurok és a termés-asz falt ; 3. a más anyagokkal keverten előjövő bitumenek, mint a bitumenes palák (olajpalák), a bitumenes homok (olajhomokkő, aszfalthomokkő), a bitumenes mészkövek (aszfaltmészkő). Ellenben a közfelfogás szerint nem esnek a bányatörvény rendelkezései alá a gáznemű bitumenek, vagyis az éghető földgázok, melyek földünk rétegeiben részint önállóan, részint más bitumenek, különösen a nyers olaj társaságában lépnek fel s helyenként nagyobb tömegekben előfordulnak a feketeszéntelepekben is, a hol részint robbanó levegő, részint gázkitörések (Bläser^ alakjában, a bányász legádázabb ellenségeként lépnek fel. Itt is meg kell azonban már jegyeznem, hogy a közfelfogás az önállóan jellépő gáznemű bitumeneket (a nem önállóan, hanem más fentartott ásványokkal, pl. a feketeszénnel, a petroleummal közös településben előforduló gáznemű bitumeneket a közfelfogás már egyértelműleg bányajogi megitélés alá veszi, illetve a bányatulajdonjog tárgyának tekinti) csakis azért nem
