Főrendiházi irományok, 1910. IV. kötet • 99-154. sz.

Irományszámok - 1910-103

28 103. szám. Minthogy azonban közérdekű követelmény, hogy a kálisóbányászat ugy a kutatás, mint a kiaknázás stádiumában bányahatósági (bányarendőri) felügyelet alatt álljon, meg kellett állapitani e szakaszban a munka megindításának és a kiaknázás megkezdésének bányahatósági bejelentésére vonatkozó kötelezettségét. Bányahatóság alatt az első folyamodású bányahatóság (bányakapitányság, bán3

7

abiztosság) értendő. A pénzügyi hatóságnak való külön jelentéstétel kötelezettségét a kálisóknak a kősóval való közös települése, illetve a pénzügyi hatóságnak az állami sójövedék tekintetében fennálló hatásköre indokolja. A szakasz végső rendelkezése nem szorul indokolásra. A 3. § hoz. Az állam nem akarja a magánvállalkozást a kálisóbányászat köréből egészen kizárni; a javaslat is a pénzügyminister diszkrótionális jogkörébe utalja az állam részére fentartott jogoknak magánvállalkozóra való átruházását. Az átruházási okiratban történik gondoskodás arról, hogy a közgazdasági érdek a magánvállalkozás túlkapásaival szemben minden irányban kellő és hatályos védelemben legyen részesíthető, jelesül, hogy méltányos normálárak tartassanak fenn a fogyasztási piaczokon és biztosittassék a forgalomba jövő nyers bányatermónyek és kálisókészitmények megfelelő minősége és a piacz kellő ellátása. A jogátruházás csak meghatározott területre és meghatározott időtartamra szólhat és csak megfelelő ellenszolgáltatás mellett történhetik. E kikötések indoka a dolog természetében rejlik. Az államhatalom befolyásának minden körülmények között kívánatos és szükséges megóvását és hatályos biztosítását veszi czélba az a rendelkezés is, hogy az átruházott kutatási ós kiaknázási jog a pénzügyminister beleegyezése nélkül el nem idegeníthető és meg nem terhelhető. A magánvállalkozó külföldi (természetes vagy jogi személy) is lehet. Országunk — mint tőkeszegény ország — bányászata érezhetően rá van utalva a külföldi tőke érdeklődésére és támogatására. A kálisókutatások és kálisóbányák nyilvántartásának rendje a végrehajtási utasításban közelebbről meg lesz határozva. A 4. §-hoz. Figyelmen kivül nem hagyható elvi okból, jelesül azért, mert a javaslat a meglevő állami sómonopolium körébe helyezi a kálisókat, a hol a bányatörvényben kontemplált alapvető bányajogi-intézmények (kutatási engedély, bányatulajdon) gyakorlati alkalmazást nem találnak, mellőzni kellett a kálisóbányászat jogrendjének megállapításánál ug}

r a különszerű kutatási jogok engedélyezését, mint a bányaadományozást. Szükségesnek mutatkozik azonban másrészt, hogy mindazok a jogkedvezmények, melyeket a szabad bányászat a bányatörvény alapján élvez, s melyek a bányászat létezésének ós fejlődésének mindmegannyi nélkülözhetetlen lőfeltételei, a milyen pl. a kisajátítási jog, az üzemi berendezések, segéd-