Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.
Irományszámok - 1910-85
85. szám 67 243. §, A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. (440. §.) A tárgyalásnál a törvényszék előtt mindig, a járásbíróság előtt pedig a lehetőséghez képest jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 1. a bíróság megjelölését és a tárgyalás helyét és idejét; 2. a bírák, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács megnevezését; 3. a megjelent felek és képviselőik nevét és perbeli állását; 4. az ügy megjelölését; 5. annak a megemlítését, hogy a tárgyalást nyilvánosan tartották, vagy hogy a nyilvánosság ki volt zárva. A több határnapon folytatott tárgyalásról egy jegyzőkönyvet lehet készíteni. Ebben az esetben az 1—5. pontokban megjelölt körülményeket csak annyiban kell ismételni, amennyiben az új tárgyaláson módosulnak. 244. §. A tárgyalás menetét a jegyzőkönyvben csak általánosságban kell feltüntetni. A jegyzőkönyvbe való felvétellel vagy a jegyzőkönyvhöz mellékelt ós benne felhívott irattal különösen tanusítandók : 1. az elismerés, a lemondás és az egyezség, amely által a peres ügy egészben vagy részben elintéztetik, valamint a feleknek a 231. §. utolsó bekezdése szerint létrejött megállapodása; 2. azok a kérelmek és nyilatkozatok, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét a törvény megszabja; 3. a per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a tanuk vallom asa, a szakértők véleménye, az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, a felek megállapodása az esküre nézve (377. §.) ós az eskü letétele vagy megtagadása, valamint a szemle eredménye; 4. az ítéletek, a szóbeli tárgyalás alapján hozott végzések ós kihirdetésük. A szakértőknek külön Írásba foglalt véleményét, valamint a bizonyítás felvételéről és a felek személyes megkérdezéséről szóló külön jegyzőkönyveket a tárgyalási jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. 245. §. A törvényszéki eljárásban a félnek jogában áll olyan kérelmeket ós ténybeli előadásokat (221. §.), amelyek az előkészítő iratokban nincsenek előadva, vagy tartalmuktól eltérnek, a tárgyalás folyamán a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani. A bíróság az irat helyességét ellenőrzi és a meg nem felelő irat csatolását megtagadja. Az elnök hivatalból is elrendelheti, hogy a tárgyaláson előterjesztett, az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentőséggel bíró kérelmek és módosításaik, továbbá beismerések ós más lényeges nyilatkozatok, valamint az, hogy a fél az ellenfél tényállítására vagy okiratára a bíróság felszólítása után sem nyilatkozott, közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. A fél kérelmére meg kell a jegyzőkönyvben állapítani, hogy az előkészítő iratban foglalt ténybeli előadásait a szóbeli tárgyaláson változatlanul, vagy az első ós második bekezdés értelmében megállapított módosításokkal előadta. 9*
