Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

56 85. szám. nak vagy fenn nem állásának bírói megállapítására, melytől a peres ügy eldöntése egészben vagy részben függ, a 130. §. feltétele nélkül is megindítható. Ha a keresettel érvényesített jogot több személy ellen csak egységesen lehet eldönteni (SO. §.), a felperes keresetét az elsőbírósági végitéletet meg- előző szóbeli tárgyalás bezárásáig az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjesztheti. A törvényszék előtt az új kereset vagy a viszontkereset akkor is megindítható, ha egyébként a járásbíróság hatáskörébe volna utasítva. A járásbíróság előtt oly viszontkeresetet is meg lehet indítani, mely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszéki hatáskörbe tartoznék, ha a viszontkeresettél érvényesített követelés beszámításra is alkalmas és ha a követelés összegének a felperes követelését meghaladó része a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes a bíróság, kivéve, ha a bíróság illetékességét a viszontkeresettél megindított perben az alávetés sem alapítaná meg. 190. §. Ha az ellenfél jelen van, a bíróság az új keresetre a perfelvételi tárgyalást ós folytatólag az új pernek érdemleges tárgyalását is nyomban megtarthatja. Ha az ellenfél nincs jelen, a bű óság az új keresetre perfelvételi határnapot tűz és erre a jelen nem levő felet a 142. §. szerint a keresetlevélnek, illetőleg a járásbírósági eljárásban a jegyzőkönyv másolatának közlésével idézi meg. Az új keresetre tűzött perfelvételi határnapon az új kereset a körülményekhez képest érdemlegesen is tárgyalható. 191. §. Ha a törvényszéki eljárásban az ügy a perfelvételi tárgyaláson mulasztás, elismerés, elállás vagy lemondás alapján hozott határozattal avagy egyezséggel el nem intézhető, és ha a per pergátló körülmény miatt meg nem szűnik, a bíróság az alperes , érdemleges ellenkérelmének előterjesztése után (185. §.) az érdemleges tárgyalásra határnapot tűz. A határnap az érdemleges tárgyalásra mintegy harmincnapos időközzel tűzendő ki. Ha a felek kölcsönösen beleegyeznek, sürgős esetben pedig az egyik fél kérelmére is, a bíróság a tárgyalási időközt megrövidítheti, sőt az érdemleges tárgyalást a perfelvételre bejelentett ügyek elintézése után a perfelvételi határnapon is megtarthatja. A járásbírósági eljárásban az érdemleges tárgyalás az alperes perbebocsátkozása után rendszerint folytatólag megtartandó. A bíróság azonban az érdemleges tárgyalásra a körülményekhez mért időközzel új határnapot tűz, ha ezt a felek kölcsönösen kérik. Egyik fél kórelmére vagy hivatalból a biróság csak akkor tűzhet új határnapot, ha a megjelent lelek illetőleg képviselőik valamennyien a biróság szókhelyén laknak.