Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

85. szám. 33 fcanu jelenlétében alá kell irnia, vagy előttük az aláírást sajátkezű aláírásá­nak elismernie ; ha pedig irni nem tud, két előttemező tanú jelenlétében, a kiknek egyike a kiállító nevét is aláírja, kézjegyével kell ellátnia. Ha a meghatalmazás ügyvéd részére szól, elég, ha a kiállító azt saját­kezüleg aláírja. A külföldön kiállított meghatalmazás közokiratba vagy hitelesiteít ma­gánokiratba foglalandó. Ha az ügyvéd részére szóló meghatalmazás nem magyar nyelven van kiállítva, a meghatatalmazott annak hiteles magyar fordítását is köteles bemutatni. 101. §. A személyesen megjelent fél szóval is adhat meghatalmazást, amelyet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell felvenni és a félnek alá kell irnia. 102.. §. A fél ügyvédének perek vitelére adott általános meghatalmazását a tör­vényszéknél vagy a járásbíróságnál előre bejelentheti. A bejelentéshez a bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített meghatalmazás eredetiben csatolandó. A bíróság a bejelentésekről jegyzéket vezet. A jegyzékek nyilvánosak. A jegyzékbe iktatott meghatalmazás az előtt a bíróság előtt, amelynél a jegyzéket vezetik, igazolásra nem szorul. A meghatalmazásra az első be­adványban, illetőleg az első megjelenés alkalmával minden perben hivatkozni kell. Más bíróság előtt a meghatalmazás a jegyzéknek a bírósági iroda által kiállított kivonatával igazolandó. A meghatalmazás visszavonását vagy fel­mondását bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített alakban a jegyzékbe való iktatás végett a bíróságnál be kell jelenteni, mert különben a meghatalma­zásnak ez okokból való megszűnése harmadik személyekkel szemben nem érvényesíthető. Ez a rendelkezés a 107. §-t nem érinti. 103. §. Amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, az ügyvédnek a per vite­lére szóló meghatalmazással kell birnia. Egyéb esetekben a meghatalmazás egyes cselekményekre is szólhat. 104. §. A per vitelére adott meghatalmazás kiterjed a perre vonatkozó minden cselekményre, ideértve a tárgyalás folyamán indított keresetekre, a beavat­kozási keresetre továbbá a biztosítási intézkedésekre ós a végrehajtási el­járásra, valamint az ennek folyamán indított perekre vonatkozó cselekmé­nyeket is ; kiterjed továbbá a pernek egyezség, elismerés vagy lemondás útján befejezésére s a peres pénz vagy dolog és a perköltség átvételére, nyugtat­ványozására és helyettes nevezésére is. A bíróság által kinevezett ügygondnok jogköre — amennyiben a tör­vényből más ki nem tűnik — ugyanaz, mint a per vitelére meghatalmazott jogköre, azzal a megszorítással, hogy az ügygondnok egyezséget nem köt­Főrendi iromány. D'í. 1910—1915. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom