Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-83
486 83. szám. óváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkás, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az épitésre vonatkozó összes többi terveket is 2 — 2 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, vagy a mennjáben a helyi érdekű vasútvonalnak keskeny nyomtávú és villamos üzemrendszere a szabványoktól való eltérést indokolná, illetve egyes munkákra, építményekre és berendezésekre nézve szükségessé teszi. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés általában 40°/co-ben állapittatik meg, kellően indokolt kivételes esetekben azonban 60°/oo-ig menő emelkedések, illetve esések is alkalmazhatók. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 50 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czóljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelóse és engedélyezése alapjául szolgáló tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított nvíny- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább ,3-1 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 méter magasságig l 1 /^ vagy l 1 / 4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l*/2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, vala-' mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandó k elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csak is erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési ós lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozókai előállításának ós fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási
