Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-83

83. szám. 483 az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes társaság az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt meg­változtatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kiesz­közölni tartozik. A pálya építését és üzleti berendezését engedélyes társaság a jelen engedély­okirati függelék keltétől számított V-ft év alatt befejezni és a pályát a köz­forgalomnak átadni tartozik. 5. §. A jelen függelékkel engedélyezett vasutvonalak kiépítése és üzlete czél­jaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvónyczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes társaság a kisajátítási ós kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, az alapengedély­okirat 11. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A jelen függelékkel engedélyezett vasutvonalak megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 5,694.500 korona, azaz Ötmillióhatszázkilenczvennógyezerötszáz koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 520.000 koronát tartozik fordítani. Ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alap­tőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister, a magyar királyi pénzügy ministerial egyetértőleg állapítja meg. A tátrafüredi helyi érdekű villamos vasutaknak az alapengedélyokirat 8. §-a értelmében 1.910.000 koronában megállapitottt tényleges tőkéje, tehát a jelen szakasz első bekezdésében számjelzett tényleges tőke figyelembevételével 7.604.500 K, azaz: Hétmillióhatszáznógyezerötszáz koronára felemeltetik. A jelen engedély okirati függelékkel engedélyezett vasutvonalaknak 5,694.500 koronában megállapított tényleges tőkéjéből kihasítandó továbbá: a) 100.000 korona mint rendes tartalékalap, b) 10.000 korona mint külön tartalékalap. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv­ben előadott részletezés szerint első sorban a hóvédművek költségeinek fede­zésére szolgál. A külön tartalékalap netaláni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A kétrendbeli tartalékalap készpénz helyett a részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényeiben is megalkotható. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű fel­használásukig osztalékban nem részesitendők. A társaságnak az alapengedélyidőn belül törlesztendő alaptőkéjére nézve egységes törlesztési terv dolgozandó ki, mely a jelen függelék kiadása foly­tán módosítandó részvénytársasági alapszabályokkal együtt kormányhatósági jóváhagyást igényel. 61*

Next

/
Oldalképek
Tartalom