Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-78

372 78. szám Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányok­ban tényleg felhasznált mennyisége után számított V2°/o-át ós azon kívül egy teljes váltót és keresztezést egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpracso­porttal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendel­kezésére bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczél­anyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czólokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicso­lását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépít­ményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfa­csoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket ós alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor ós csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintet­ben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélbkra való használata tekintetében a magy. kir. államvasutak legújabb részletes feltét­füzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közmunka és közleke­désügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emlí­tett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. ó. vasútvonalon összesen 3.950 folyóméter állomási mel­lékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Nyitra és Üzbég csatlakozó állomásokon előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakí­tandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Nyitra állomásán előállítandó uj csonka, úgy­szintén az uj mozdony színhez vezető két csonkavágány az anya vágányokon belül uj elsőrendű felépítményi anyagból készítendő, ugyancsak a m. kir. áll. un vasutak Üzbég állomásán előállítandó egy uj átmenő vágány az anya­vágányokon belől szintén elsőrendű felépitmónyryel létesítendő, uj anyagból. Úgyszintén elsőrangú és uj anyagból állítandó elő az Üzbég állomásból kiágazó pályarósz első 300 m. hosszú része is. A közönséges talpfák tölgyfából, bükkfából avagy esetleg vörösfenyőfából állitandók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minis­ter előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt teli­el alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : i A folyó mélerenként 23'6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2*20 m., vastagság = 014 m., alsó szélesség = 0*20 m. és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alárétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál — 0.16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0*14 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom