Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-76
76. szám. 311 Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított V2°/o-át és azonkívül folyóméterenkint 23-6 kilogrammos sínrendszernek megfelelő egy teljes váltót és keresztezést, egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal egyiitt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani ; ezen tartalékba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczólanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ide értve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok, a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezósre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltótfüzetének a felépítményről szóló »IV.« fejezetében is, nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. óvf. 194. szám 686. s következő lapja) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasúton összesen 2.070 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban az Ungvár csatlakozó állomáson előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A magyar királyi államvasutak Ungvár állomásán és az ahhoz való csatlakozásnál elsőrendű vasúti felépitménynyel, valamint az ennek megfelelő váltókkal és keresztezésekkel állitandók elő : 1. A bejáratnál létesítendő kettős keresztezés és a bejárati vágányoknak megfelelő átalakítása; 2. a fűtőháztól a fordító korongra vezető uj vágány ; 3. a kiágazástól Vaján felé 300 méter hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonala. A csatlakozó állomáson ócska, de még használható sinek alkalmazhatók ; a csavaroknak, sinszegeknek és talpfáknak azonban ujaknak kell lenniök. A közönséges talpfák tölgyfából, vörös fenyőfából vagy bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : 1. A folyóméterenkint 23*6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben : hosszúság = 2'20 méter, vastagság = 0*14
