Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-76

294 76. szám. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított egy év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A m. kir. államvasutak Ungvár állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csat­lakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságánál a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyá­sának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csat­lakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonatrészek közös vagy együttes (péage jog) haszná­latára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minister­től előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az enge­délyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek, közös vagy együttes (péage jog) használata, végül az iparvágá­nyoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsi kölcsönzés és mind­ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­mény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg meg­állapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezésé­hez szükséges tényleges tőke 1,860.000 K, azaz egymilliónyolczszázhatvan­ezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszer­zésére engedélyes 102.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetórtőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 20.000 korona rendes tartalék képzésére, 4.000 korona pedig a pályán létesítendő hóvédművek költségeinek fedezé­sére, mint külön tartalékalap kihasítandó és készpénzben, vagy a helyi érdekű

Next

/
Oldalképek
Tartalom