Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-75

280 75 szám. alapnak, különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alá­mosása, felázása vagy felfagyása be ne álhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat ós építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapit­tatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajban 0*80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten sza­bad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve lagalább 0-80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- ós bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest, portlandczement, homok ós viz megfelelő Arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vas tartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon ada­tokat, melyek arra a czólra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvény­ben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartoznak az engedélyesek a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati művele­tekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti ut felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavi­csolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 méter hosszúságban 15 om., azontúl pedig 10 cm. vastagságban kavi­csolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárá­sokról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állo­mási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0 # 15 méter vastag kőalappal és 0*15 méter vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek ós raktárhelyei­nek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsróteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok ós építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látan­dók el. Az állomásokon a fensíknak ós különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabvány szerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 ós minden egyes állo­mási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi, a czólra alkal­mas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a terv szerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagy­hatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom