Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.

Irományszámok - 1910-75

75. szám. 265 (alaptőke) a magyar királyi kereskedelemügyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 45.000 korona kihasitandó és készpénzben vagy a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényekben, mint tartalék külön kezelendő. A tényleges épitési és üzletberendezési tőkéből további 20.000 korona — az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben részletesen felsorolt czélokra — készpénzben, mint külön tartalékalap kihasitandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerüleg fel nem használt netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények felhasználásukig osztalékban nem részesitendők. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 3. §. Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.) síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. t.-cz. 13. £-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól, vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármii}' ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi minis tértől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyesek vagy az épitési vállalat által megjelölendő épitésvezető megerősitése, valamint az épitésnél alkalmazott többi személyzet qualificatiójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyesek továbbá kötelesek a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasút! épitkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. rla valamely munkanemhez külön szakismerettel bíró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi minister engedélye kérendő ki. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeli el. A mennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyesek kérelmére a lehetőség szerint azonnal «1 fog rendeltetni. Főrendi iromány, fi. 1910—1915. p 3t