Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-73
73. szám. 217 Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok, kutvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kivánságára szilárdsági szempontból avagy vegyileg az engedélyesek terhére meg vizsgálandók. II. Alépítmény, A vasút alépitménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 6-0 (hat) °/oo-ban állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 m.-nél Czegléd város beépitett területén belől, kellően indokolt kivételes esetekben pedig 200 m.-nél kisebb sugárral nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elő tüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejt viszony oknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4-0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések legalább V-fe lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül ós ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest é s tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képeztessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a Pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokozások. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol a z lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon, viztelenitendők leszhfv ol y kó P en azonba n, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és áltálban más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legFörendi iromány. EL 1910—1915. 28
