Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1910-14

14. szám. 29 még nincsenek kiküld ve s kiküldetésük után is az 1910. évi közös költségvetést előreláthatólag csak az év vége felé fogják megállapíthatni. Ily körülmények között az 1910. évi állami költségvetésről szóló törvény csak kevéssel az év vége előtt lenne megalkotható. Addig pedig az államháztartás az előző évi költségvetési törvény alapján lóvén vezetendő, czélszerűbb, ha a törvényhozás, uj költségvetési törvény megalkotását mellőzve, az 1910. évi zárszámadások összeállításának alapjául is az előző évre megállapítva volt költségvetést tartja érvényben. E mellett szól az a körülmény is, hogy a legutóbbi években az állam kiadásai igen nagy mértékben emelkedtek, s hogy ennélfogva kívánatos, hogy az állami kiadások az 1910. évben az 1909. évi keretekkel szemben ne emelkedjenek, a mi legczélszerűbben ugy érhető el, ha az 1910. évre is az 1909. évi állami költségvetés alkalmaztatik. Éz a czólj a a jelen törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat 1. §-a felhatalmazza a ministeriumot, hogy a magyar korona országaiban az adókra és az állami jövedékekre vonatkozó összes, jelenleg fennálló, vagy ezentúl hozandó törvényeket, azok időközben bekövetkezhető módosításainak figyelembe vételével az 1910. év folyamán érvényben tarthassa, s az ezek alapján befolyó adókból és egyéb jövedelmekből az állami kiadásokat fedezhesse. Ezekre az állami kiadásokra nézve a javaslat 2. §-a szerint az 1909. évi állami költségvetésről szóló 1908. évi L. t.-cz. határozatai irányadók. Minthogy azonban oly kiadások is felmerülhetnek, a melyek törvényes intézkedésen alapulnak, de számszerűen eddig még nincsenek megállapítva: arra is felhatalmazást kell kérnem, hogy ezek a kiadások is fedeztessenek. A 3. §. azokat az intézkedéseket tartalmazza, a melyek az 1910. évi állami zárszámadások összeállítása tekintetében szükségeseknek mutatkoznak, arra való tekintettel, hogy az 1910. évre nem lesz külön költségvetési törvény alkotandó. A 4. §. lehetővé teszi, hogy a költségvetésen kivüli állapot tartama alatt keletkezett adóhátralékok törlesztésére az egyes adóköteleseknek, a kik erre reá vannak utalva, a késedelmi kamat elengedése mellett méltányos fizetési halasztás legyen engedélyezhető. Az 5. §. a múlt évben megalkotott egyenesadó-törvények életbelépésének időpontját határozza meg. E törvények közül a földadóra vonatkozó 1909. évi V. t.-cz annak kihirdetése napján, a házadóról szóló 1909. évi VI. t.-cz. pedig 1910. évi január hó 1-én már életbelépett; ellenben a többi egyenesadó-törvények hatályba léptének napjául 1911. évi január l-je van kitűzve. A közbejött költségvetésen kivüli állapot következtében azonban ennek a határidőnek a betartása teljesen lehetetlenné vált. Az által ugyanis, hogy költségvetési törvény hiányában a folyó évi adókat a rendes időben kivetni nem lehetett s hogy az adóbehajtások szüneteltek, az évnek még hátralevő részét a folyó adók kivetési és beszedési munkálatai veszik majd igénybe. Kétségtelen tehát, hogy ebben az évben egyáltalán nem jut idő az adóreform nyugodt és a személyzet teljes munkaerejét egymagában is igénybevevő végrehajtására. Ámde az által, hogy a reform 1911. évi január 1-én életbe nem léptethető, lehetetlenné válik annak az 1912. évi január 1-én való életbeléptetése is. Mert az 1911. évvel uj adókivetési cziklus előtt állunk s a III. osztályú keresetadónak újból való tárgya-