Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.
Irományszámok - 1910-19
148 19. szám. A levágott állapotban behozható évi kontingensek mennyisége állatfajok szerint ugyanis a következők : Szarvasmarha az 1910. évben 12.000 darab az 1911. » 15.000 » » az 1912 » 20.000 » az 1913. » 22 0(H) » » az 1914. » 25.01 0 » az 1915., 1916. és 1917.években, évenkint 35.000 » Sertés az 1910. évben 60.000 » az 191 1. . 70.01)0 az 1912., 1913 és 1914. években évenként 90.0OO » » az 1915., 1916. és 1917. <> » 120.000 » Juh évenként legfeljebb 100 000 darab hozatott be A levágott állapotban behozható juhok ezen mennyisége első pillanatra talán nagynak látszik, világosabbá lesz azonban az engedmény tényleges értéke, ha, tekintetbe vesszük azt, hogy ez a kontingens ellenértéke annak, a Rumániára nézve rendkívül fontos megállapodásnak, mely az 1894 : XIV. t.-czikkbe iktatott kereskedelmi szerződés pótczikkének 5. pontjában megállapítva volt bárczás legeltetési forgalom eltörlésének kárpótlásaként nyújtatott. Bármily pontos volt legyen is az ellenőrzés, tagadhatlan, hogy a rumán és magyar határon gyakorlatban volt bárczás legeltetési forgalom utján nyújtott kedvezmények oly meg nem engedett módon is idénybe vétettek, melyek az állandóan legéberebben gyakorolt felügyeletet is kijátszották és igy a bárczás legeltetési forgalom a csempészetnek egyik eszközévé vált A jelzett vidék területi taglaltsága s HZ ottani, a legtöbb helyütt rendszeresen meg sem közelithető havasok és erdők módot nyújtottak ugyanis arra, hogy a Rumániába legeltetésre behajtott állatok, (legelső sorban juhok) és azoknak nagyon is bőven kalkulált szaporulata czímén tényleg rumániai állatok hozzánk a fennálló behozatali tilalom ellenére s e mellett még vámmentesen becsempésztessenek. Ily módon nemcsak a pénzügyi kincstár szenvedett jelentékeny vámjövedéki csökkenést, de legelső sorban az erdélyrószi vármegyék állategészségügye vált állandó járványok fészkévé s az ott gyakorta teljesen váratlanul fellépő száj- és körömfájás veszedelme által, kiterjedt vidékek járványterjesztő tanyajává. A földmívelésügyi minister úr hivatali elődje az 1907. év szeptember havában személyesen is meggyőződést szerzett a helyszínén az e tekintetben felhangzott panaszokról és közvetlen tapasztalatai nyomán határozta el, hogy a bárczás legeltetési forgalomból állategészségüg3 7 ünkre és mondhatni az erdélyi vármegyék egész közgazdaságára háruló nagy károk okait meg fogja szüntetni. A bárczás legeltetési forgalom megszüntetéséről szóló és a földmívelésügyi minister úr által egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslat indokolása ezt a kérdést kimeritően ismerteti, s azért nem kívánok itt ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozni Végül a c) pontot illetőleg (a behozatalra kerülő állatok húsának elvámolása és vámmegterheltetése) a következők jegyzendők meg: A Rumániából Magyarországba és Ausztriába behozható szarvasmarhák, sertések és juhok rumán területen fognak elvámoltatni élő állapotban. A szarvasmarha vámja élő állapotban 100 kg.-kint 9 K 40 fillér, a mi egy 550 kg. súlyú ökröt véve számitásba darabonkint 51 K 70 fillér vámot, a
