Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1910-19

19. szám. 131 A szövetek vámja az uj rumán vámtarifában a régi állapothoz képest nagyon tetemes vámemelkedéseket és sokszoros specziálizálást mutat. A pamutszövetek vámja a régi vámtarifában egységesen 50 leiben volt megállapitva, mig jelenleg a specziálizálás szerint 55 leiről 250 leiig emelkedik. A specziálizálásnak két alapja van, még pedig a szövetnek m

2-kint különböző súlya és a láncz és # vetülókf bnalaknak cm

2-kint különböző száma. Mindezen szövetek, ha fehérítve vagy festve vannak, a fenti vámokon felül 20—40°/o vámpótlék alá esnek. Ezen sokszoros specziálizálásnak, mely különösen a finomabb árúkat sújtja, az a czélja, hogy ily árúk készitésére a hazai ipar nyerjen impulzust, mivel ez idő szerint Rumania különösen csak nyers és közönségesebb minőségű szöveteket gyárt, utóbbiakat különösen katonai és közkórházi czélokra. A pamutbársony régi 60 lei vámja jelenleg a szerint, a mint egy, vagy többszinü, 150 illetve 200 lei vám alá esik. Ezen czikket Rumania jelenleg nem gyártja. A kötszövött árúk, melyek az anyag különbözősége szerint a régi vámtarifában 120—640 lei között megállapított vámokkal voltak terhelve, az uj vámtarifában még fokozottabb védelmet élveznek és 130—1.500 leiig emelkedő vámok mellett kezeltetnek. Ezen óriási védelem daczára sem lehet Rumániának kilátása arra, hogy a finomabb árúkban szükségletét önmaga fedezze, mivel ezen árúk előállitása fejlettebb ipari viszonyokat feltételez. A gyapjúszövetek jelenlegi vámja a régi 100—135 lei tételekkel szemben 130—380 lei tételeket tüntet fel, a vámtótelek a szövetek súlyához képest csökkenők. A nehezebb szövetek, melyekben már Rumániának is számottevő termelése van, aránylag súlyosabban vannak terhelve, ugy hogy ezen szövetekben erdélyi posztógyáraink igen nehéz viszonyok mellett versenyeznek a rumán termeléssel. A kender- és lenszövetek az uj vámtarifában sokszoros osztályozásban részesültek ós vámtételeik a régi állapothoz képest tetemesen felemeltek ; a régi 85 lei vámmal szemben, 100 leitől 450 leiig terjedő vámmegterhelést viselnek és ezenfelül, ha fehérítve vannak 40°/o, ha nyomtatva vagy festve 60°/o vámpótlókot fizetnek. Ez idő szerint a nagy vám daczára leginkább az osztrák ipar látja el szövetekben a rumán szükségletet. Magyarország leginkább pamutszöveteket, még pedig túlnyomólag színnyomatos pamutszöveteket exportál Rumániába, ezen kivitel értéke 1907-ben 752.000 koronát képviselt, a mi ezen szövetekben való összkivitelünknek körülbelül 3°/o át teszi. Ezenkivül elég jelentékeny a kivitelünk gyapjúszövetekben, melyekből kivitelünk 554.000 korona érték és jutaszövetekben, melyekből kivitelünk 272.000 korona érték volt, 1907-ben körülbelül 5, illetve 32°/o-a összkivitelünknek. Leginkább érdekünkben állott volna különösen az erdélyrészi posztógyárakra való tekintettel, a m

2-kint 400—800 gramm súlyú gyapjúszöveteknél az autonóm tételekkel szemben, illetve a Németország, Nagybritannia és Olaszországnak adott mérsékléseken túl kedvezményeket elérni, azonban az erre irányuló igyekezet hiába való volt, mert ugyancsak ezen szöveteket gyártják a rumán posztógyárak is. Ezen posztógyárak már is olv kiterjedt mértékben látják el a hazai 17* 352-356. Szöv tek kenderből lenből, ramiéb és más külÖE meg nem nevez fonóanyagokbí