Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1910-19

112 19. szám. i különösen iparvédelmi szempontokat szolgál. A jelenlegi román autonom vámtarifa 1905. évi Julius 1 (14)-én emelkedett törvényerőre és 1906. év február 1 (14)-én léptettetett életbe. Ezen vámtarifa vezérelvét képezte, a nemzeti munka védelmének művét az 1886. évi vámtarifa alapján tovább folytatni és a külföldi államokkal kereskedelmi szerződések kötésére alkal­mas alapot létesíteni. Ezen vámtarifa beosztása ugy a régi vámtarifától, mint más országok vámtarifáitól is eltér. Négy főosztályra van beosztva és pedig az első az állatokat és állati termékeket tartalmazza, a második a földtermékeket, a harmadik a földalatti termékeket, a negyedik pedig a három előző osztály termékeiből készült gyártmányokat. A főosztályok 54 fejezetre vannak osztva, még pedig a legprimitívebb terményekből kiindulva azokig, melyek a munka által legjobban vannak átváltoztatva, a fejezetek ismét czikkekre oszlanak, még pedig oly sorrendben, hogy az egyszerűbb árúk megelőzik a tökélete­sebben megmunkált és feldolgozott árúkat. A czikkek száma 854, mig a régi vámtarifa csak 576 czikket tartalmazott, a mi a jelenlegi vámtarifának a modern vám technika elveinek megfelelő nagyobb specziálizálását bizonyítja, mely mellett a vámadminisztráczió szabatosabban működhetik. A vódvá­mok általánosságban nem érik el a régi 1886. évi vámtarifa magasságát ós a többi ország vámtarifáit tekintve, alacsonyabbak az orosz vám­tarifa tételeinél és az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámtarifája, a német és a franczia vámtarifák határai között mozognak. A pénzügyi vámok 10 - 15°/o között vannak megállapítva. Vámmentesség csak a szoros értelemben vett nyersanyagokra adatik, a melyekre az iparnak szüksége van. Az 1906. évi vámtarifa a régi állapothoz képest különösen a következő árúcsoportokban mutat tetemes vámemeléseket, mint: gyapjuárúk, közönséges nemezből való kalapok, faáruk, juta-, len- és pamutszövetek, papiros, bőrök és bőrárúk, ezek között czipőárúk, üvegárúk, szappan és stearin-gyertya, vasárak, ezek között szegek, mezőgazdasági gépek és géprészek, végül festékárúkban. Már ezekből is látható, hogy a vámemelések igen közvetlenül sújtották éppen a mi kiviteli czikkeinket. Az alábbi táblázat a főbb magyar kiviteli czikkek felsorolását tartal­mazza, feltüntetve a rumán vámtarifák tételeinek fokozatos emelkedését. Az 1876.-Í 1886,-i ' 1891,-i 1906.-Í vámtarifa tételei darabonkint leiben 25 50 Ló vm. vm. 15 30 13 15 1 100 kg.-onkint Fa vm. vm. 025—20 020—8 Finomított czukor 20 25 35 35 Bor ad. val. 5'50 () /o 100 100 */?£ b/100 Sör hordókban 8'50 8-50 30 30 Sör palaczkokban 15 15 50 50 Közönséges szappan 15 15 30 40 Stearingyertya 25 35 40 55 Nagyobb állatok cserzett bőre . . 40 60 100 125 Kisebb » . . 40 60 120 140 z uj rumán vámtarifa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom