Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-830
76 830. szám. IV. A vrdniki bányakerületben a talpduzzadás ellen kell küzdeni, ezért a széntelepet kisebb pillérekre kell beosztani, hogy egy főaknamezőre 20—25 millió q szénnél több ne essék. Az évi széntermelés mennyiségét 4,000.000 q-ra felvéve, telepitendő lesz 3 főakna 120, 180 és 250 m. mélységre. A munkaerő Vrdniken csak részben lévén meg, más vidékről való áttelepítés utján kell a munkásszemélyzetet biztosítani s e czélból legalább 300 munkáslakásra lesz szükség, de szaporítani kell a tiszti és altiszti lakásokat is, gondoskodni kell továbbá megfelelő iskolaépületről, kórház ós vendéglőről, végül a kívánalomnak megfelelő szállitópályákról és eszközökről. A részletes beruházási tervezet az alábbi kimutatásban van feltüntetve. A megindított állami szénakczió halaszhatatlanná teszi az állami kezelésbe vett kőszónbányáknak korszerű berendezését ós fejlesztését. Gondoskodni kellett arról, hogy a fontos feladatok megoldására a fómbányászattól átvett kiváló fiatal szakerőkön kivül minden szénbányaműhöz legalább néhány elméletileg és gyakorlatilag teljesen szakképzett oly szónbányász alkalmaztassók, ki valamely terjedelmes és jól berendezett szónbányánál sok évi gyakorlattal már megszerezte azokat az ismereteket, melyek előfeltételét képezik annak, hogy a bányák korszerű berendezését ós fejlesztését keresztülvinni lehessen. Miután azonban az államnak saját üzemben tartott szónbányája nem volt s ily az állami bányászati tisztviselők között szónszakmában alaposan képzett szakerő nem igen állott rendelkezésre, ez a körülmény mellőzhetetlennó tette, hogy az alkalmas szakegyéneket legalább részben, a magánszénbányászat köréből vegyem, hol a tisztviselők, főleg pedig a műszakiak s az egyéb alkalmazottak is lényegesen magasabb illetményeket élveznek, mint az állami alkalmazottak. A magánszénbányászattól átvett tisztviselőknek e körülmény miatt felemelt illetményeket kellett engedélyezni, hogy őket az állami szénbányászatnak megnyerjem, de ez megint a fómbányászattól átvett személyzetben keltett oly várakozásokat, a melyeket méltánytalanoknak nem tekinthettem s a mennyiben a szónbányászatnál minden alkalmazottól egyenlően teljes odaadást ós megfeszített munkát várok, ezen rendkívüli munkáért ideglenesen rendkívüli működési pótlékot engedélyeztem. A működési pótlékkal kívántam az állami bányászatnál alkalmazottak és a magánszénbányászatnál alkalmazottak illetményei között mutatkozó eltérést kiegyenlíteni, de mivel a pótlókok ideiglenes természetüknél fogva állandóan meg nem maradhatnak, az állami szénbányászat rendszeresítendő személyzetének oly szervezetet kell adni, hogy az állandó illetmények legalább megközelítsék a magánszónbányászatnál alkalmazott műszaki ós egyéb személyzet illetményeit és megfeleljenek az állami vasgyári alkalmazottak járandó ságainak. A szénbányászat ugyanis szintén kereslet tárgyát képező bányaterményt állit elő, termel és értékesít, mint a vasgyárak, s a mennyiben a széntelepek feltárása; kiaknázása műszakilag ugyanoly képzettségű szakférfiakat kivan, mint a minő a vasgyáraknál látja el a szolgálatot, méltányos, hogy az állam vasgyári ós szénszakmájánál alkalmazott személyzet egyenlő fizetési osztályokkal és fokozatokkal egybekötött állandó illetményekben részesüljön. E szempontokból kiindulva tehát a szőnyegen levő törvényjavaslatban felhatalmazást kérek arra, hogy az állami szónbányáknál alkalmazott személy-