Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-829

829. szám. 63 gyámsági ügyét bármelyik szerződő állam a jelen egyezmény alá v »nní tartozzék. Ha azonban a teljeskorú a szerződő államok valamelyikének polgára, akkor az az állam, a melynek kötelékébe tartozik, érdekelve van ugyan abban, hogy pol­gárára az egyezmény rendelkezései nyerjenek alkalmazást, de ez iránt a többi szerződő államok — a mennyiben nem pusztán a 3. czikk rendelkezéseiről van szó — csak arra az esetre vállalhatnak kötelezettséget, ha még egy másik elő­feltétel is fenforog, vagyis ha az illető teljeskorunak rendes tartózkodóhelye a szerződő államok valamelyikének területén van. Ezt a második előfeltételt kikötni azért volt szükséges, mert ily kikötés nélkül előfordulhatna, hogy valamelyik szerződő államnak gyámsági védelemre szoruló polgára, a szerződő államokon kivül álló országban tartózkodván, ennek az országnak helyi hatósága és gyámi törvénye alá kerülhetne, a szerződő államok pedig képtelen volnának oly ható­ságok által és oly törvények alapján tett intézkedéseket elismerni, a melyeket a jelen egyezmény megkötése alkalmával meg nem vizsgálhattak és igy oly szer­ződési kötelezettséget vállalnának, a melynek terjedelme át nem tekinthető. A 3. czikk rendelkezéseivel szemben, azoknak természeténél fogva, az utóbbi aggály fenn nem forogván, erre a czikkre nézve a 14. czikk 2. bekezdésében ki van mondva, hogy elég, ha a gyámsági védelemre szoruló teljeskoruak a szer­ződő államok valamelyikének polgárai, tehát nem szükséges még az is, hogy egyszersmind a szerződő államok valamelyikének területén legyen rendes tartóz­kodóhelyük. A 15—19. czikkekhez. A 15. czikk az egyezmény ratifikálásáról, a 16. czikk az egyezmény területi hatályosságáról és e hatályosság kiterjesztésének módjáról, a 17. czikk az egyez­mény utólagos aláírásáról és az utólagos csatlakozásról szólanak s lényegben hasonló megfontolások eredményei, mint a polgári eljárásra vonatkozó hágai egyezménynek 25., 26. és 27. czikkei, a melyekkel szó szerint azonos szöve­gük is van. A 18. czikk az egyezmény hatálybaléptének napját állapítja meg és a pol­gári eljárásra vonatkozó egyezmény 28. czikkétől csak annyiban tér el, a meny­nyiben nem kell figyelemmel lennie egy már fennálló korábbi szerződésre. A 19. czikk az egyezmény tartamának és felmondásának részleteit rendezi, még pedig egészen ugy, mint a polgári eljárásra vonatkozó egyezmény 29. czikke. Budapest, 1909. évi január hó 30-án. Günther Antal s. k., m. kir. igazságügyminister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom