Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-836

208 836. szám. c) ki mint felebbvaló, alárendeltjét politikai vagy polgári jogainak szabad gyakorlásában gátolni vagy befolyásolni törekszik. (1301. évi XXIV. t.-cz. 167. és 168. §.) 88. §. A fegyelmi vétség büntetései : a) dorgálás, b) pénzbüntetés, c) a fokozatos előléptetésre jogositó várakozási időnek meghosszabbítása lélévnél nem rövidebb és két évnél nem hosszabb idővel, d) áthelyezés más hivatali állásba, e) hivatalvesztés. A c), d) és e) alatt felsorolt büntetések a szolgálati táblázatba is följegyzendők. 89. §. Hogy a büntetésiek közül melyik alkalmazandó, azt a vétség nagyságához Ós netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest kell meghatározni. Súlyosabb esetekben a 88. §, a), b), c) ós d) pontjában emlitett büntetések közül kettő együttesen is alkalmazható. Feltétlenül hivatalvesztés szabandó ki azonban arra, kire nézve a fegyelmi eljárás során megállapittatott, hogy a tudomására jutott üzleti vagy üzemi titkot elárulta. (T. 186. §.) 90. §. A pénzbüntetés a terheltnek három (3) havi lizetésót nem haladhatja tul. 91. §. A büntetésből való áthelyezést a fegyelmi tanács (94. §.) a hivatal tagjaira csak az esetben mondhatja ki, ha öt szavazat közül négy ezen büntetésre esik. Az áthelyezés foganatosítása iránt a jelen szabályzat 72. §-ában foglaltak szem előtt tartásával a kereskedelemügyi minister intézkedik, mindazonáltal azzal az eltéréssel, hogy ily esetben az áthelyezés vidékre is történhetik és az igy áthelyezett alkalmazott költözködési költségeinek megtérítését nem igényelheti. 92. §. A hivatalvesztés büntetését a fegyelmi tanács csak egyhangú határozattal mondhatja ki és a mennyiben az 1907. évi XIX. t.-czikk 186. §-ában emlitett üzemi vagy üzleti titok elárulása miatt indíttatott fegyelmi eljárás (89. §.), ez esetben az üzemi vagy üzleti titok elárulásának tényalladéka is csak egyhangúlag állapitható meg. A hivatalvesztés maga után vonja az illető czímének, tizetésének, valamint nyugdíjának s mindazon előnyöknek elvesztését is, melyeket szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna.