Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-833

160 8â3. szám. egyes csoportjai a bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozzanak -o, vagy pedig minden hivatalos eljárás mellőzésével egészen az érdekeltekre bizassanak. A törvényjavaslat tehát csak ezen a nyomon halad, mikor a királyi ház tagjainak a 9. §-ban felsorolt magyarországi ügyeit — all. §-ban a rendes bíróságok számára fentartott kivételekkel — elvben a királyi családra illetőleg a család fejére bizza. Hogy a törvényjavaslat a családi intézkedés körébe több Ügyet utál itt, mint más téren : az összefüggésben van a királyi ház közjogi helyzetével, melyet magánügyeinek rendezésénél sem lehet szem elől téveszteni. A mi a legfelsőbb családi intézkedés körébe utalt magyarországi ügyek ellátásának gyakorlati megvalósulását illeti, a főudvárnagyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat 1904. évi szövege azt tervezte, hogy az említett ügyeket, ha ő Felsége a király közvetlenül magának fenn nem tartja, magyar előadóval a főudvarnagyi hivatal intézze. Ezzel szemben a mostani javaslat 8. §-a biztositja azt, hogy a szóban forgó ügyeket ne Bécsben a főudvarnagyi hivatal németül, hanem Budapesten magyar egyesbiró magyarul intézze. Magyarország közjogi különállásának felel meg ez a rendelkezés, a mely a főudvarnagyi biráskodás terén az Ausztriával fennállott tényleges közösséget egészen megszünteti. Néhány eltéréstől eltekintve, a törvényjavaslat a 9. §-ban a királyi ház tagjaival egyenlő elbánásban részesiti a 3. §. 2. pontjában emiitett személyeket, a mi egyrészt a rájuk vonatkozó külön legfelsőbb intézkedésekből és másrészt abból folyik, hogy ők a királyi családdal többnyire közeli rokonságban vannak. A jelzett eltérések közül az egyik az, hogy mig a királyi ház tagjainak hitbizományai fölött a felügyelet minden esetben a 9 §, alá esik., addig a 3. §. 2. pontjában emiitett személyeknek hitbizományi nem peres ügyei a rendes bíróságok elé tartoznak,- kivéve a 4. §. 2. pontja alatt említett hitbizományokat, a mely utóbbiakra, vonatkozó felügyeletet azért kellett a 9. §. rendelkezése alá vonni, mert a 4. §. 2. pontja alatt felsorolt hitbizományokra nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyekben sem a rendes biróság, bánom a magyar főudvarnagyi biróság bíráskodik. A 3. §. 2. pontjában említett személyekkel szemben a javaslat a királyi ház tagjainak javát a eltérést mutat abban is, hogy a 10. §-ban csak az utóbbiakra nézve rendeli, hogy, ha ellenük ingókra irányuló végrehajtási foglalás kéretnek, a körülményekhez mért intézkedést a király O Felsége magának tartja fenn. A királyi ház tagjainak magas közjogi állásánál fogva ugyanis csak kivánatos lehet, ha pervesztés esetében a biróság által ingóikra elrendelt végrehajtás foganatosítása előtt alkalma, nyílik Ő Felségének, hogy az ügy kiegyenlítése iránt intézkedhessek. A 3. §. 2. pontjában emiitett személyek Irányában ellenben ilyen tekintetek fenn nem forognak. A 3. §. 1. pontjában említett személyekkel szemben, ha O Felsége nem kivan ;i |0. §. alapján intézkedni, a 3. §. 2. pontjában emiitett személyekkel szemben pedig egyáltalában, a, 9. §. 5. pontja értelmében kell foganatosítani ;i magyar szent korona országainak területén az ingókra irányuló végrehajtásokat, bármely birói vagy közigazgatási hatóság rendelte el azokat. Áll ez akár az említett eljárás kiváltságát élvező épületekben vagy lakásokban, akár pedig más helvekeii tartózkodnak ezek a személyek. A 9. $. 5. pontja, értelmében kell továbbá foganatosítani a magyar szent korona országainak területén a végrehajtást a, királyi palotában és általában